Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

45, Hübtnerné Gerst Terézia 44, Hüttner Andcásné Kindleiti Julianna 63, Kindlein Györgyné Puch Mária 77, Kroh Bálint 54, Lantos Bálint 63, Merkl Józsefné Ulrich Emma 41, Miklós Ignác 60, Miklósné Gál Gabriella 54, Molnár Mihály 50, Ratting György 56, Sárkány Ödön 46, Sipos Lajos 49, Schenk Mihály 49, Szirom Károly 63, Szauer Jánosné Rosmer Anna 49, Ulrich Ádámné Hengl Anna 62, Ulrich János 56, Varga Antal 72, Varga János 65, Villant László 45, Zólyomi Gyula 56 é. 198. ERZSÉBET Szentörzséböt : Örzsébot, -ön, (-be), -rü, (-bü), -re, -i: n. Szándaséva, in, áusz, âff Szánddséva, Szándasévan(a)r [ZIO: Zenthelsebet BC1: Szent Erzsebeth, Szent Ersebet BC4: Szent Eőrsébeth BC5: Szent örzebeth BC6: Sz. Eőrsébet BC8: Szent Erzsébet SohQl: Szent-Örzsébeth SchQ2: Szent-Eőrzsébeth SchQ3, 5: Szent-Erzsébeth Sch4, 6—S: Szent-Erzsébet K2: Szent Ersebet, Szent Ersebeth, Szent Ersebet, Kocz.: Sz. örsébeth, K8: Szenterzsébet K9, 12: Püspök Szenterzsébet P: Püspök Szt. Erzsébet K16: Szt. Erzsébet F4, Tur.: Püspok-Szt. Erzsébet K17, Hnt, Bt, MoFnT2: Erzsébet] — T: 972 ha/1689 kh — L: 457. A török hódoltság alatt is lakott magyar falu volt. 1687-ben az első országos összeírás szerint Szentőrzsébet: 10 ház, 20 lakos. A felszabadítási harcokban félig elpusztult, majd az 1710-es években a pécsi püspökségé lett Püspökszenterzsébet néven. A 18. század második negyedében, 1737-től a magyarok mellé németek telepedtek le. A múlt század közepéig a németek aránya 40% körül mozgott. Ezután kezdődött a németség lassú, számbeli csökkenése. 1930-ban 524 magyar, 78 német, 1 horvát és 14 egyéb anyanyelvűt írtak össze. 1945 után 38 német családot kitelepítettek, helyükbe magyarok jöttek a környező falvakból, 10 család a Felvidékről, 3 személy Erdélyből. 1970-ben 488 magyar és 71 német élt itt. — P. sz. „lakói magyarok, nénietek vegyesen". A németek azt tartják magukról, hogy a Schwarzwald vidékről érkeztek a 18. sz. elején. — P. sz. a község „nevét a Szt. Erzsébetnek, szentelt községi anyatemplomától nyerte". — Fos. „Az örzsébeti templomnak túróbu vót a tornya, és a hollók így ehordták. Azt is mesélik, hogy a régi öregök elitták a templomtorony árút." — Fcs.: „Szeli, Kikis, Szandeséve, j Lak un Keres lét net éve, j Nimes isz te Tekl tríve." 'Szel15, Kékesd, Szenterzsébet, / Lak és Geresd nem fekszik síkságon / Himesháza a fedő rajtuk' — mondják a kátolyiak. — A törzslakos magyarok szép ö-ző tájnyelven ejtik a dűlőneveket. A német ajkúak ugyanezeket használják németes kiejtéssel, vagy új neveket alkottak sajátos (fuldai) tájnyelvükön. A hivatalos utcaneveket nem használják. Erzsébet [1554: Szenterzsébet: MNyTK. 103. sz. 74.] 1950-ben az addig Püspökszenterzsébet-nék (1895: Hnt. 530.] hívott község nevét Erzsébet-re rövidítették. A Szenterzsébet hn. a falu templomának védőszentjére utalt. A megkülönböztető szerepű Püspök- előtag a pécsi püspökséggel volt kapcsolatos. (FNESZ. 207.). 1. Zsidó temető: Júda Khirihouf: Bápiszta Khirihouf 'Juden-, Baptisten Kirchhof Te, régebben a nem katolikusok temetkeztek ide. 2. Temető: n. Khirihouf 'Kirchhof Te. 3. A*só pincesor: Unar Khélarája 'Untere Kellerreihe' Mélyebben fekszik, mint a felső. 4. Főső pincesor: Ouv(a)r Khélarája 'Obere Kellerreihe' Pincesor az utca közvetlen folytatásaként. 5. Téesz-iroda É. Mai rendeltetéséről. 6. Főszög Fr, a falu É-i része a templom környékével. Magasabban is fekszik. 7. Templom utca: n. Khirhakásza 'Kirchengasse' U, itt áll a templom. 8. Iskola: n. Suli 'Schulé É. Az oktatás 1978-tól itt szünetel; a tanulók Máriakéméndre járnak. 9. Inhof-malom: n. Inhoufszmíl Tnhofmühle' Ma, Lh. Egykori tulajdonosáról. A malom gépezetét leszerelték. 10. Templom: n. Khirhd 'Kirche' [K12: Szt.