Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Vâidaprënnjia 'Weidebrünnlein' F, egykori legelőről: 'legelőforrás' — Nh.: 1945 előtt a mezőőrök kötelessége volt, hogy minden tavasszal kitisztítsák a forrásokat. 408. Holltál: n. Holltálar 'Hohlteüe' [K12: Hohltheiler; sz] S, sz, az Alte Hohle 'öreg szurdok' (391. sz. név) szomszédságában. 409. Cseresnyék, -be: Cserösnye-högy: Cserësnye-hëgy: n. Khi&sakhipl 'Kirschengipfel' [K8: Küpfel Theiler; sz P: Kipltheiler; sz] D, Os, sz, egykori cseresznyefákról. 410. n. Pháfavíza 'Pfaffenwiese' S, r, azelőtt 'papi rét'. 411. Közép-dülő : n. Mëtlfuar 'Mittelflur' [P: Mittelflur Stock pirnstheüer; sz] S, Os, sz, k, r, fekvéséről. — Egyes a. sz. ide tartozott: 383, 412, 427, 429, 444. 412. Strosztáler: n. Strassztálar 'Straßteile' S, sz, az Alte Straße-tol (393. szw név) D-re, ezért 'országúti darabok'. 413. Vaidebirn-rétek: n. Váidepimvíza 'Weidebornwiesen': n. Klá Viza 'Kleine Wiesen' [K8: Waiserbrun (!) Wiesen, Wiedebrun; r K9: Weide Brun; r P: Veidersbrun; r K12: Grossse Wiesen; r] S, r, a hasonló nevű kútról ('legelőkúf : 401. sz. név) s a parcellák méreteiről: 'kis rét'. Ide tartozik: 419, 431. 414. Legelő-pótlék: n. Hútvátstehar 'Hutweidestücke' Os, sz, a rétek mentén. — A. sz. földrendezéskor — többnyire a dűlővégi domboldalakon — a közös legelőkből felosztottak néhány száz-öles darabot. Minden család („pógárok" és „kisházasok" egyaránt) 10 parcellát kapott az egész határban. 415. n. Hánaftkróva 'Hanfgraben' [MoFnTS: Hideg-völgy-árok; vf] Vf. A n. 'kenderárok' arra utal, hogy a Hanfland 'kenderes' dűlő közelében ered (324, 331. sz. nevek), azon folyik keresztül, és vizében kendertTaztattak (343. sz. név). A térképnév arra emlékeztet, hogy marázai Hideg-völgyön [F4: Hidegvölgy] folyik át. — Célszerűbb lenne ezt mellékágnak tekinteni, s a névvel azt a vf-t jelölni, mely a kékesdi Hídága dűlőből indul (lásd ott: 75—77. sz. nevek!), s a marázai Hidak dűlőn folyik végig (lásd ott: 29—31. sz. nevek!). A két ág a határon találkozik. A név az elpusztult Hídága község (lásd: Kékesd 75, Maráza 29!) népetimológiás változata lehet. — Györffy térképe alapján a püspöklaki szakaszt a középkori Mitárséde [Gyl:342, 349: Mitar sede; Vf] kiinduló vagy mellékágának tekinthetjük. A séd a régi magyar nyelvben patakocska, 'csermely' jelentésű. (VÖ. FNESZ. 567!) Mitár [Gyl:342: Mitar, My char Deft.: Mitar] középkori falu volt Kisnyárád határában. Lásd ott: 113. sz. név. 416. Laki-árok (a marázaiak és a geresdiek sz.): n. Váidapsianszkróva 'Weideborngraben': n. Later Króva: n. Lakar Króva Tracker Graben' (a maráziak, ill. a geresdiek sz) [K16: Trenkbach HidrAtl.: Lánycsók-Marázai patak MoFnT2: Lánycsók-Marázai-víz] Vf szakasza. A püspöklaki határban ered, átszeli a falut (257, 17. sz. nevek), majd Maráza, Erdősmárok, Liptód, Kisnyárád, Lánycsók, Mohács határán át a Dunába torkollik. A német név 'legelőforrás' (249. sz. név) jelentésű. 417. Közép ut: n. Mëtlvëk 'Mittelweg' Űt. A Közép-dűlő, ill. a D-i Hr közepén húzódik. 418. Petruszi-gát: n. Svénklpronakróva 'Schwengelbrunnengraben' Vf, a hasonló nevű dűlőről, ill. hajdani gémeskútról (432, 401. sz. nevek). 419. n. Sevasvíza 'Schäferwiesen' [K8: Schaf fers Wiesen; r] S, r, 'juhászrét' volt, illetményre! 420. [P: Schefers Wiesentheiler; sz] 421. Kirgënvâld: n. Ënar Khiarhavâll 'Untere Kirohenwald': n. Hidek-Khirhavàll 'Hidaker Kirchenwald' [K8: Kirchenwald; 1 K12: ~; sz P: ~; e MoFnT2: Kirhenvald] Os, sz, korábban 1, e, fekvéséről; (Vö. a 388. sz. névvel!) A második német név a szomszédos Hidak: Hidága-dülőre (Maráza 29, Kékesd 74. sz. név) utal. 422. Mároki űt: n. Marokar Vëk 'Mároker Weg" Űt Erdősmárok felé. 423. n. Hutarvék 'Hotterweg' Űt, a két község határát választja el. — Egyes a. sz. ez volt a geresdiek részére a Mároki ut: n. Moarokar Vëk 'Mároker Weg'. 424. Bodzásdűlő S, Ds, Os, sz, k, r. Tsz-tábla újabb keletű elnevezése. A névvel eredetileg jelölt terület a 429. sz. dűlő. — Ide tartozik: 381, 439, 457. 425. Stogbirn-rétek:
