Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Noglok néven. [Gy 1:334: Loc, Lok, Lohe, Look, Deft: Lak puszta K16, F4: Ke jele] — Györffy térképe alapján viszont föltételezhető, hogy Hídágától (lásd Kékesd 74, Maráza 29. sz. név!) É-ra, a középkori Mitárséde (lásd 415. sz. név!) forrásvidékén a török időkben elpusztult Geszté falu [Gyl:309: Gezthe, Guezthey, Geztey, Sestey, Keste Deft.: Geszté] állt. Püspöklak Ny-i részére helyezik más kutatók. (Cs. II. 485; Foil. 307.) is. — Itt jegyezzük meg, hogy Zsolt Zsigmond az Enkes-dűlővel (263. sz.) szomszédos himesházi Kastaniengipfel (63. sz.) környékén keresi, — a név, 'gesztenyedomb' hasonlósága miatt. — Geszté "talán ai m. R. geszt 'gyümölcs fás héja' köznévvel tartozik össze". (FNESZ 567.) 338. Templom-domb: n. Alt Khiarhakhipl 'Altkirchengipfel' D, 1, cmlen. Ezen állt a régi templom. 339. n. Lámzleha 'Lehmlöcher' Gs, mlen. Régebben itt készítettek vályogtéglát. 340. Pécsváradi út: n. P'écsvoára Strossz 'Petschwarer Straße' Üt, a mohács—pécsváradi műút szakasza Pécsvárad felé. 341. Kirgetál: Templomdüllő: n. Khiarhatálzr 'Kirchenteile' [K12, P: Kirchentheiler; sz] S, sz, a közeli templomromról (337. sz. név). 342. Vízmű É, Kút, törpe vízmű kútja és építménye. A vízvezeték építése közben, a 60-as évek közepén középkori falu maradványaira (faltörmelék, kard, szekerce, sírok) bukkantak. —• Azelőtt: Kenderáztató — forrás: n. Rádásprennjia 'Zugab-(?)brünnlein' F, vize a Kenderáztatót, ill. a patakot (342, 415. sz. nevek) táplálta. A n. név minden bizonnyal a m. 'ráadás' változata. így nevezték népiesen a 'pótlék'-ot (n. 'Zugabe'), azt a földet, melyet betelepüléskor olyan gazdáknak osztottak, akik nem tudtak a teljes szeszsziót (1 hold belsőség, 22 hold szántó, 12 hold kaszáló) kifizetni. Emlékét csak a forrás őrizte meg, valószínűleg ennek környékén osztottak 'pótlék'-ot. 343. Kenderáztató: n. Hanaftr'észta 'Hanfröste' S, r, Vf része. Az 50-es évekig kenderáztató. 344. n. Khuhlkoátd 'Küchengarten' S, k, 'konyhakertek', azelőtt r. 345. Fudballpája: Sportpája: n. Fodballplácc 'Fußballplatz' Sportpálya 1975-ből. 346. n. Fráitálar Kráic 'Freiteiler Kreuz' [F4: Ke jele] Ke a hasonló nevű dűlőben. 347. Rántál: n. Rántálar: n. Rátálzr '?-teile' [K8: Ráíz Geresd Theiler; sz K12: Rantheile; sz P: Rácz Geresd; sz] Os, sz, azelőtt sző. A név jelentését nem ismerik. Egyes adatközlők német háznéyre gyanakodnak. A többi térképnév alapján elírásra gondolhatunk: valószínűleg Raczteile lehetett. Vö. a 357. sz. névvel! 348. n. Alta Váikoáta 'Alte Weingarten' [K9: Alteweingt. (= Weingärten); sző P: Alte Weingärten; sző] Os, mlen, egykor 'régi szőlők', a Rácgeresdi-rét (357. sz. név) peremén. 349. Rácgeresdi-kut: n. Ráck'éresa Stoukkpian 'Raizgerescher Stockborn' Kút, gémeskút volt a hasonló nevű réten. Megszűnt. 350. n. 'n Herr szái Viza 'Dem Herrn seine Wiese' S, r. Papi rét volt: 'az úr rétje'. 351. n. Cihlóuva 'Ziegelofen' Téglaégető volt, a század elején megszűnt. 352. n. Sountríarihz-Pájar — Kráic '(?) — Bayer-Kreuz' [F4: Ke jele] háznévről, ill. az állíttató Bayer családról. 353. Téesz-major: Major, -ba Maj. 354. Rozm'érék köröszlyik: n. Rouzmas-Kráic 'Rosmer-Kreuz' [F4: Ke jele] Ke, romos állapotban, az állíttató családról, a Nagy-fa tövében. — Nh. : Ha a középső dűlőbe vetettek búzát, ide vonult a processio ('körmenet') búzaszentelésre. Amikor visszaindultak, ki-ki tépett magának néhány szál "szentelt" búzát, s otthon megetette az állatokkal. 355. Agárcafa: Nagy-fa: Kolumbus-fa: n. Téka Pám 'Dicker Baum' Védett akácfa, 200 évesre becsülik. — A. sz. a falu első akácfája az 1700-as évek elejéről. — Más a. sz. aki keresztet állíttatott, többnyire akácot ültetett mögéje, a fa tehát egyidős a közeli kereszttel. L. még a 234. sz. nevet! — Nh.: Kolumbus-fa, mert ő hozta az akácot Európába. 356. Rácgeresdi alj Os, S, sz, r. Tsz-tábla, a völgy régi népi nevének átvételével. Ide tartozik: 347, 357, 385. 357. Rácgeresd: Rácgeresdi-rétek: n. Ráckeres 'Raizgeresch': n. Ráckereszr Viza 'Raizgerescher Wie-