Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Hármas-halom: n. Trái Hutarhâufa 'Drei Hotterhaufen' Os, sz. Határt jelző há-. rom halom (tájnyelven: hendek), bokrokkal borítva. Szűr, Himesháza és Geresd határa itt találkozik. Fából készített jel állt rajtuk. 285. n. Tâlsriavëk 'Teilchenweg' Üt a hasonló nevű dűlőben (269. sz. név}. 286. n. Êvar Kráic 'Oberes Kreuz' [F4: Ke jele] Ke, 'felső kereszt', a volt püspöklaki határ legészakibb keresztje. 287. n. Piznprona 'Bornbrunnen': n. Hítprona 'Hütbrunnen' Kút, 3 m széles, 5, m mély, kövezett kút, melyből kampós rúdra akasztható vödörrel húzták föl a vizet. A kút környékén legeltettek, ezért 'forráskút' és 'legelőkút'. 288. n. Stápruhszprennjia 'Steinbruchbrünnlein': n. Stáprennjia 'Steinbrünnlein', F, sziklából fakad a Kőbánya (274. sz. név) közelében, ezért 'kő(bánya)forrás\ Vize patakot (17. sz. név) táplál. 289. Gubaci ut: n. Totyobr Khiplvëk 'Tpgyober Gipfelweg' Üt a hasonló nevű dűlőben (282. sz. név). 290. Hornok-hegyi ut: n. Szántperhvek 'Sandbergweg' Üt, rendkívül meredek, a hasonló nevű hegyen (283. sz. név). 291. Rënpën: n. Réntpian 'Rinnborn' [F4: forrás jele n. n.] F, szikr Iából fakadó 'elfolyó (vizű) kút'. Vize rendkívül hideg. 292. n. Rentpiansztálar 'Rinnbornteüe' Os, sz, a közeli forrásról. 293. Spíltál: n. Krousza Spíltálar 'Große Spielteile' [K8: Klein Waldtheiler; sz K9: Klein vald theiler; sz K12, P: KleinKleinwaldtheiler; sz] Ds, Os, sz. A mai név eredetét nem ismerik. A régi hivata-r los név erdőre vagy erdő mellékére utal. 294. n. Látakhipl 'Leiter (?) gipfel': n. Latakróva 'Leiter (?) graben' [K12: Lattengipfel; sz P: Lattengraben; e] Os, Ds,. sz. Lásd: Fazekasboda 39. sz. nevét! 295. Rindbirnsköppel] Ht, 243 m magas, a közeli hasonló nevű forrásról. (291. sz. név). 296. Obëlë Torftál: n. Evan Tuarftálar 'Obere Dorf teile' [K8: Ober dorf theiler, Ober Dorf theiler; sz K12: Obere Dorf theiler; sz, sző P: Ober Dorf theiler ; sz] Fs, sz, fekvéséről: a 'falu fölötti darabok'. Vö. a 372. sz. névvel! 297. NiLszëkë: Nuszëki: n. Nësszhëka 'Nußhecke' [K12: Nusshecke; sz, sző P: Nushecke; sző] Os, sz, sző, k, részben beépítve. A név diófás, cserjés terület emlékét őrzi. A n. nyelvjárási alak előtagja egyes és többes számot egyaránt jelöl. — Nh.: Ide kapcsolódik a németség kultikus szokása, ősi termékenységi rítusa. Régebben a farsangvasárnapot követő vasárnap (n. Hutzelsonntag) este tűzkereket gurítottak a falu felé. Néha a mai Gellért utca É-i végéről, néha a János-hegyről (12, 125. sz. nevek), (n. Hëllrëtjia sipln 'Hahl-, Hagel-, Hellrädchen rollen'). A közelmúltban már csak máglyát raktak, fáklyát gyújtottak (n. Fâirarmâha, Hucclkrëtjia máha 'Feuermachen, Hutzelgretchen machen'). Sötétedéskor fiatal párok vonultak ki a lejtőre, kukoricaszárból hét máglyát raktak ezt nevezték később Hëllrëtjia-nek), elfogyasztották a tarisznyában vagy kiskosárban magukkal hozott fánkot, hagymahéjjal színezett főtt tojást, aszalt gyümölcsöt (n. Hutzel), pattogatott kukoricát, majd körültáncolták a máglyákat kultikus dalt énekelve. Utána fáklyát gyújtottak (rúdra kötött kukoricaszárat, szalmát), s bejárták a dombos határrészeket. A fél falu ezalatt kiült a kispadra, onnan figyelte a fiatalokat, a hazatérőket pedig megkínálta borral, fánkkal. — A gyerekeknek ugyancsak fáklyát (n. Pisljia 'Büschel') készítettek, s alkonyatkor meggyújtották. A gyerekhad ezekkel rohangált az utcákon, rigmust kiáltozva: „Hucclkretjia, Hucclkrëtjia, / máh ma Fáia in Ouva! . . . '* Lásd a 322. sz. névnél! — A kultikus cél elhomályosult. A régiek már így magyarázták: Szent Katalin nagyon szép volt, el akarták fogni, hasztalan Heíirad-dal próbálkoztak, utána gurították, de mire leért, Katalin eltűnt. (Dr Wild Katalin gyűjtése nyomán.) — A környező községek hasonló vagy eltérő szokásaira való utalást lásd: Véménd 390; értelmezését: Szederkény 283, Székelyszabar 32.! 298. Kalihofi-szöllők: n, Khàlihoufa Vàikoâta 'Kalkofenweingarten' [K8: Szöllő; sző K9: Khalich of. (!); sző K12: Kalkofenweingarten, Kalk