Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
resch' in, joun, of Keres, Keresa, Kerazse [BC1, 4—6, 8, SchQl— 9, Kocz, K8, 9, 12, 16, 17, F4, MoFnTl— 2, Hnt, Tur., Bt2: Geresd BC7: Geresdt P: Geresd, Keresd] — [Btl— 2, MoFnTl— 2, Hnt, K18, 19, Tur.: Geresdlak] — T: 2529 ha/4394 kh — L: 1336. Lak a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1712—1716 között rácok népesítették be. Ekkor olvasztotta magába Femes vagy Fényes hódoltság kora előtti magyar falu területét (BH. 1972:99), mely valószínűleg még a hódoltság első évtizedeiben lett pusztává. Lak rác jövevényei Femes területén építették falujukat. 1733—1752 között a falu népessége kicserélődött. Délszláv lakói helyébe németek költöztek. A 18. század második felétől kezdve mindig élt itt néhány magyar család is. 1930-ban 53 lakos vallotta magát magyar, 938 német és 1 egyéb anyanyelvűnek. — Geresd a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt. Lakossága a 18. század első felében még magyar. 1740 körül fuldai németek telepedtek itt meg. Ettől kezdve a magyarok arányszáma 15% körül mozgott. Csak az 1. világháború körüli években csökkent 10% alá. 1930-ban 44 magyai', 775 német, 1 sokác és 12 egyéb anyanyelvű lakosa volt. — Geresdlak községben 1970-ben 408 magyar, 940 német és 8 délszláv élt. — Püspöklak magyar lakossága 1945 után érkezett a kitelepített németek helyébe. (Főleg volt uradalmi cselédek jöttek Ercsiből. A felvidékiek Nagymácséd, Felsőszeli, Hontfüzesgyarmat községekből származnak. Többségük azóta elköltözött. A geresdi magyarság kisebb része őslakos, ill. a szomszéd községekből házasság révén telepedett ide. Horváth János adatközlőnk szerint „hogy a geresdi magyarok megmaradtak, azt én avval okolom meg, hogy mindig magyar lányokat vettek feleségül a legények (jelentéktelen kivétellel). Az öregek nem engedték meg, hogy német lányokat vegyenek el. ... Magyar falvakból: Kékesdrői, Erzsébetről, Szellőről, Szilágyról nősültek vagy házasodtak." A kitelepített németek helyére Pécs és Kunágota környékiek, valamint Bihar megyeiek költöztek, 1947ben pedig felvidékiek (a Pozsony megyei Kismácsédról). A püspöklaki németek a Schwarzwald környékét, a geresdiek ugyancsák Württemberget mondják korábbi hazájuknak. Ezt azonban csupán az iskolai oktatás, ill. olvasmányaik hatására mondják, a szájhagyomány ezt nem őrizte meg. Nyelvjárásuk is a Fulda környékéről való származást bizonyítja, akár a szomszédos községekét. Az egykori szerbek emlékét csupán néhány dűlőnév (326, 347, 357, 432. sz.) őrizte meg mindkét faluban — P. sz. (Püspöklakot) „a mohácsi vész csata előtt magyarok lakták, mit a falunak mostani nevezete »Lak« is mutatni látszik. A török elűzése után ó hitű ráczok laktak itt, [őket követték] a német birodalomból ide behívott »Teutonok« az az »-Stiffulderek«. Jelenleg egy rác család sem lakik itt... a nép száján most is divó szöllő földek elnevezése Ratzenkirchhof, Ratzentheiler arra mutat, hogy itt ráczok laktak. ... Püspök Laknak azért neveztetik, mert a Pécsi Püspök a földesúr és a plébániának védura. ... (Geresdről :) A német lakosság Keresd-nek mondja... Hajdanta az egész vidék magyar lakta vidék volt. [1864-ben csak 10 magyar család van itt.] — Fcs. (névcsúfoló a környékbeli falvakból) : „In Lakk / pr'éht mer es Knakk" ,In Lack j bricht man das Knack' 'Lak(on) kitörik a nyak', mivel hegyes-völgyes a területe. — Fcs. A szél kergette acat- vagy bogáncskóró neve: n. Lakr Hósz 'Lacker Hase' 'laki nyúl'. Egy laki vadász állítólag rálőtt egy ilyenre, mert nyúlnak nézte. Lásd a 453. sz. nevet! — Fcs.: „Lake Poumpenikl" ,Lacker Pumpernickel' — mondják róluk a marázaiak. Értelmezésük szerint 'bundás, zsugori nép' (holott másutt 'alacsony, tömzsi' a jelentése!) — Fcs. (névrecsúfoló): „In Keres / viet me nëeris" ,In Geresch / wird man närrisch' 'Geresden / bolond(os) lesz az ember'. Hasonló Fcs. van Vokány bevezetőjében Villánykövesd (n. Kóvis) falura vonatkozóan. Lásd ott! — Fcs.: „Live Lait, / szait kesait, / szakt me, vú esz Këeres lait!" 'Liebe Leut', / seit gescheit, / sagt mir, wo das Geresch liegt!' ,Drága emberek, / legyetek okosak, / mondjátok meg nekem, hol fekszik Geresd!' Itt arra céloznak, völgyben épült, nehezen található meg. Fcs.: „In Nimeshauze j kriht me niksz cu Jauze". Értelmezését lásd Himesháza anyagában! Szerintük egy himesházi asszony így javította ki: „In Nimeshauze ! kriht me kútesz Jauze 'In Nimmerschausen / kriegt man gutes Jausen' 'Himesházán / jó uzsonnát kap az ember' — Fcs.: „In Féket I viet me trëket" 'In Féked / wird man dreckig' 'Fékeden / koszos (sáros) lesz az ember' — Fcs.: (kékesdi születésűtől): „Szilágy szaladhatsz, / Martonfa maradhatsz" (Alliteráló szójáték) — Fcs. (szilágyi származásútól) : „Szilágy, szaladj, j Berkösd, maradj, / Pereköd kereködj, / Ellenddel vereködj!" Szójáték; egyúttal az egykori búcsúk verekedéseire is céloz. — Fcs. (kékesdi származású asszony szerint a gyerekek régen így csúfolták német pajtásaikat): „Bikor Bécsbü idegyütté', j kolompérral dicsekötté" — A hivatalos utcanevek 1950 körül keletkeztek. A kataszteri dűlőnevek
