Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Schlossberg] Fs, sz. Régi források és a nh. szerint itt vár vagy várkastély állott, talán templom is. Romjaikat 1770-ben hordták el az új templom építéséhez. Csekély'kőtörmelék jelzi a helyet. 194. n. Slësszia Stëka 'Schlößchen Stücke' Os, sz, korábban a Sloszberg dűlőhöz (188. sz. név) tartozó kisebb darabok. 195. Khirhavek 'Kirohenweg' Űt volt, mely a várból és a Dorfgrundból a Kirchengrundban álló

1 templomhoz (196. sz. név) vezetett. Nyomai a szántáson még most is látszanak. [Lehetséges, hogy ez az az út, melyről a K6 így ír: „Ez az ut Bozsok és Dunaszekcső felé vezetett, amelynek egy részét felszántották, a maradék mindmáig Régi Puszta Szekér Ut-nak neveztetik."] 196. Mária-kápolna: Szentkútikápolna: n. Mâriàkhàpëll 'Marienskapelle': c. Ávri ë kápóná 'a kinti kápolna' [Sarlós Boldogasszony-kápolna] É, évente júl. 2-án egyházi körmenet zarándokol ide. — Nh. : A török hódítás előtt itt állt a falu temploma. Lerombolása után a nép ' kőoszlopot állított Mária-képpel. Mivel az ide zarándoklók letaposták a füvet, a rét gazdája hazaszállíttatta a követ. Ezután minden évben elpusztult a jószága, míg fakápolnát nem építtetett a régi templom helyére. 1892-ben ide kőépületet emeltek. A mellette fakadó forrás (197. sz. név) nagyban hozzájárult, hogy búcsújáróhellyé váljon. — Más változat: a gazda a forrást temette be, s a templom köveit szekerezte haza, mire elpusztultak az ökrei. A köveket ezért visszavitte, s kápolnát építtetett. (A régi templomot P. és Ism. is megelíti.) 197. Szent-kút: n. Khirhaprënnjid 'Kirchenbrünnlein': szh. Vodica 'szent kút' (a sombereki szerbek szerint): c. Szunto kháink 'szent kút' [K16: Kirchenbründel] F, kristálytiszta, nagyon hideg vize van; hajdan csodaforrásként tisztelték. — Nh : (Töbh mondatöredék fűződik hozzá!) Amikor a törökök lerombolták a régi templom tornyát, harangja lezuhant, s oly mélyen fúródott a földbe, hogy forrás tört fel a helyén. Valamikor egy asszony beteg gyermekével orvost keresve megpihent a forrás mellett, s megfürdette a beteget. A gyermek meggyógyult a fürdetés után. A hír bejárta a környéket; messze falvakból eljöttek a betegek a forráshoz és a kápolnához gyógyulást keresve. 198. [K6: Gelencse Puszta, Gelencze Puszta, Gelenczey Puszta, Gelincse Puszta] "Bozsoktól keletre fekszik a község határában. Egykor nagy templom állott ott, ahova Dunaszekcsőről évente többször nagy ájtatoskodásra jött a sok nép" — olvashatjuk az 1742-es határjárásban. A település föltehetően ezen a környéken állott. 199. Szentkút-rét S, r a Szent-kút (197. sz. név) közelében. 200. Snájdér-szőlő-düllő Os, sző a hasonló nevű malom (211. sz. név) közelében. 201. Lencse-erdő: Kirhenváld: n. Khirhavált 'Kirchenwald' [Kl: Kirchenwald; e K3: Kirchen Wald; e, 1 K8: Kirchenwald; é, sz K9: Kirchenwald, Kirchen wald; e K12: Kirchenwald; sz K17, MoFnT2: Lencse-erdő] Fs, Os, Ds, e, sz, korábban erdő és egyházi birtok. A név erre emlékeztet. (L. még a 220. sz. nevet!) 202. n. Svëvis 'Schwäbisch' [K3: ... Neocúlonorum 'újtelepesek földje' K8: Colonisten, Colonistenfeld; sz K9: Colonistenfeld; 1, sz K12: Colonistenaecker II; sz, r NB: Colonistenäcker] Fs, sz. A név eredetét 1. az 1. sz.-nál! 203. Tyúkól: n. Hinglstáll 'Hühnerstall' É, a tsz csibenevelője volt. 204. Paraszt-fődek: Heren-főd: n. Klaj Tála kèha Szonunakánk 'Kleine Teile gegen Sonnuntergang': n. Szévénar Klaj Táljia: n. Szévéna Kláns Tálerid 'Sebinger Kleine Teilchen' [Kl: Divertie. Herzenfeld 'Herzenfeld dűlő'; sz K3: Diverticulum ... errenfeld 'Herrenfeld dűlő'; sz K8, 9: Herrnfeld; sz K17: Parasztföldek MoFnT2: Herren-föld] S, Os, sz. A "Schwabenbauerok" kisebb földeket kaptak itt, erre utal a német tájnyelvi név. A hivatalos változat eredete ismeretlen, talán 'urasági földet' jelent. (Az égtájak szerinti megkülönböztetést 1. még a 136. sz. névnél!) 205. Kertészet, -be: n. Arnoulda száin Khuhakárta 'Arnold sein Kuchengarten' S, sz. Egy Ornódi nevű gazda kertészkedett itt az ötve-