Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

I. BEVEZETÉS - 3. A népességtörténet forrásai

szolgált alapul. (Sarosácz György: „Magyarország délszláv nemzetiségei" in: Népi kultúra — népi társadalom VII. 369. Akadémiai Kiadó, Bp., 1973.) Népesedéstörténeti összefoglalóinkat az 1930. évi népszámlálás (Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 83. kötet) adataival zártuk. A 2. világháborút követő évek nagyarányú népesedéscseréjét, a kitelepítések és betelepülések történetét nem érintettük. Helyettük összegezésül elégnek tartottuk az 1970. évi állapot statisztikai adatainak közlését. Ehhez az A baranyai nemzetiségekről c. tanulmánykötetből (Szerk.: Hoóz István Pécs, 1977.) „A népesség megoszlása községenként" c. táblázat számadatait közöljük. A táblázatban szerepel a lakosság bevallás szerinti és minősítés szerinti nemzetiségi hovatartozásnak a számadata. Mi a minősítés szerinti számadatokat használtuk fel. Ritkán a bevallás szerinti adatot fogadtuk el, de erre minden esetben külön is felhívtuk a figyelmet. A Hoóz-féle számadatok nem mindenütt egyeznek meg a Hnt (1973) adataival. Forrásaink a különböző nemzetiségeket többféle elnevezéssel említik. így szerepelnek az efféle megjelölések: Rác (rascianus) tót (sclavus), sváb (svevi), görög (graeci) bosnyák, oláh, szerb, bunyevác, sokác, cigány, zsidó stb. Feldolgozásunkban mindenütt a forrásokban szereplő népneveket (etnikai csoportok nevét) vettük át. Az 1970-es adatoknál a magyar, német és délszláv minősítéseket használtuk.