Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

VI. ADATOK BARANYA MEGYE RÉGI ÉS ÜJ HELYSÉGNEVEIHEZ

BARANYAI LEVÉLTÁRI FÜZETEK eddig megjelent számai: • 1. Sándor László—Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele 2. Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához 3. Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Atmann Prosper művészete 4. Vargha Dezső: Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902—1949 5. Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből (1767—1848) 6. Nagy Lajos: Gyöngyös, Okor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén (Adatok Baranya megye régi vízrajzához) 7. Bezerédy Győző: Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein 8. Móró Mária Anna: Az 1828. évi országos összeírás malomtörténeti adatai Baranyában 9. Török Géza: Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben 10. Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években 11. Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején I. rész 12. Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György) 13. Szita László: A dualizmus-kori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségtörténeti vonatkozásai Baranyában (1898, 1906) 14. Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938) 15. Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása 1945ben 1G. Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában 17. Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613—1629 18. Iványosi—Szabó Tibor: Baranyai—somogyi szökött jobbágyok Kecskeméten 1677-ben 19. Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány 20. Mándoki László: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról 21. Babies András: A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban 22. Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai I. r. 22. Vargha Dezső: Adatok a bükkösdi Jeszenszky uradalom reformkori gazdálkodásához 24. Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története 25. Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig 26. Kapronczay József: A társadalmi átrétegződés folyamata Szigetvár fejlődésének tükrében 27. Erdődi Gyula: Az 1880. évi iparstatisztikai felvételek nemzetiségi vonatkozásai Baranyában 28. Szita László: Horváth (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban 29. Tegzes Ferenc: Adatok az alsófokú közigazgatás nyelvhasználatához Baranya megyében a dualizmus idején (1870—1899) 30. Gorjanac Radojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában I. r. 31. Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában, különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920—1949) 32. Pesti János: Pécs földrajzi nevei 33. Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében 34. Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)