Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Az adatközlők nem ismerték: 27. K9, 10: Récze dűlő K12: Récze dülő — 28. KIO: Felső-Kőzép-Dűllő P: Felső közép dülő — 29. K3: Halas tóra dülő K9: Halastó KIO: Halastóra, Halastóra düllő — 33. KIO: Felső Örzse Völgy, Felső örzsevölgy, Felső-örzse-Vőlgy — 35. KIO: Fenyeres — 46. P: ? Tavairtás, ? Teveirtás — 54. KIO: Fahrweg nach Trinitás — 56. K8: Gőcsőcs. Nem tudtuk lokalizálni: a csak Németh Béla gyűjteményében (Bm. L. 235.) előforduló Gálerdeje; sz, Pecze rét neveket. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1781 : Mont. 422/b. — K3 = 1813: Mont. 456/b., 1820: 455. — K5 = 1868: Mont. 456/a. — K8 = 1879: BiŰ Tk, 1895: BiŰ 245. — K9 = 1855: BmK 102., 1865: BmK 421. — KIO — 1857: BiK 76. — K12: 1865: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Honfi Éva főisk. hallgató, Heilmann József főisk. adjunktus. — Adatközlők: Bóli Ferenc 72, Villant László 52, Orbán István 64 é. 175. BELVÁRDGYULA Belvárdgyula: Belvárd: Bevárd, -on, -ru (-rol), -ra, -i: szh. Belvár, u Bélváru, iz Belvárá, u Belvár, Belvárác 'belvárdi': Kisgyula: Gyula, '-n, '-ru (-'rol) '-ra, -i: szh. Gyulb'ér, u Gyulbëru, iz Gyulbëra, u Gyulbër, iz Gyulbëra 'gyulai' [BC1: Beluar, Beluard BC2, 3, 5, 7: Belvard BC4: Belvárdi BC6, 8, SchQl—9: Belvárd 1700: Belara, Belluard 1701: Belvár (BH. 1978. p. 61, 63, 67) P, K12: Belvárd — BC1, 3, 6, 8, SchQl—9: Gyula BC7: Gjulój 1709: Julia (BH. 1974—75. p. 112) P, K12: Gyula — Hnt, Bt, MoFnT2 : Belvárdgyula] — T: 1730 ha/3006 kh — L: 649. A török hódoltság alatt is volt Belvárdnak lakossága. A hódoltság végén csak néhány magyar élt a faluban. A 17. század végén a környező falvakból magyarokat telepített ide az uraság, továbbá rácokat és horvátokat. A Rákóczi-szabadságharc óta magyarok és horvátok éltek itt. A múlt század elejétől volt néhány német lakosa is. 1920-ban 387 magyar, 51 német, 1 tót, 222 horvát és 3 szerb anyanyelvű lakosa volt. — Gyula a török hódoltság alatt is lakott hely volt; a hódoltság végén magyarok és rácok éltek itt. A 17. század végére elnéptelenedett. 1741 körül német kisházasok telepedtek le Gyulán. A múlt század közepétől volt magyar lakosa is. 1920-ban 13 magyar és 59 német anyanyelvű lakta. — Belvárdgyulán 1970-ben 506 magyar, 69 német és 86 délszláv anyanyelvű élt. — 1927: Belvárd + Gyula = Belvárdgyula. Belvárdgyula [1285: Jula: Györffy 1:311; 1316: Bee... ; Györffy 1:283; 1321: Belowar: uo. és 1330: Bel Warad: uo.] 1927-ben Belvárd és Kisgyula [1907: Hnt. 514] községeket Belvárdgyula néven egyesítették. A Belvárd hn. a Bél(a) szn.nek és a vár(ad) '(kis) erősség' fn.-nek az elhomályosult összetétele. A Gyula hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1075 (+1124) + 1217: Jula szn. (MonStrig. 1:60). Az alapjául szolgáló szn. olyan török méltóságnévre megy vissza, amely az ótörök jula 'fáklya' fn.-vel tartozik össze. (FNESZ. 102, 256.) 1. Gyula, '-ra: Kisgyula: Gyulapuszta: szh. Gyulbër 'Dulber' [K2—4: Gyida (Gyulapuszta) K9, 16: Kisgyula P: Gyulai (= Gyulaj?), Gyula NB, MoFnT2, Hnt: Kisgyula] A helység neve és belterülete. Ide tartozik 1—3-ig. Lakóinak száma: 42. Gyulapuszta néven a múlt század közepén létesült az uradalmi majorság. Lakói zömmel magyarok voltak. 1920-ban 119 magyar, 27 német és 18 horvát anyanyelvű élt itt. 2. Csárda: Vendéglő: szh. Csárda 'Gostionica' [Csabagyöngye Kisvendéglő] É. 3. Adi utca [Ady Endre u] U. 4. Puszta, '-ra: Gyulapuszta: szh. Pusztára 'Pustara' [NB: Gyula puszta, Mária major P: Mária puszta MoFnT2, Hnt: Gyulapuszta] P. A volt uradalmi majorság jelenleg a Pécsi Álla-