Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Majorsági Szántó földeknél — 23. K9: Fenyőgyakor — 26. K5: Uj Szőlők alatt — 29. K5: Harmadik vető — 30. K5: Szüvási volt dézmás Szőlők — 34. K16: Éjszak h. — 36. K5: Káposztás — 38. K3: Fenyőr Gyakor — 39. K4: Tilos erdő — 42. K9: Határ völgy — 43. K5: Csalitos legelő — 44. KIO: Miklós — 45. KIO: Kis Tó I. — 46. KIO: Fenyő Gyakor HL — 47. KIO: Szőllők alja — 61. K8/c: Kis tó föli — 62. KIO: Fenyőr Gyakor II. — 64. KIO: Köröszt I., 11. — 66. K5: Úsztató — 71. KIO: Fenyőr Gyakor IV. — 72. K8/c: Első osztás — 78. KIO: Ószeg II. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1795: GT. 35., — GL. fasc. 408/B. No. 4; 1844: GT. 87. — GT. 130/c. — K4 = 1862: GT. 68. — K5 = 1879: PiT 16. — 1866: GT. 131/d. — 1900: PiT 16/b. — K8/a = 1863: BiŰ 871. — K8/b — 1866: BiŰ 872. — K8/c = 1893: BiŰ 873. — K9 = 1856: BmK 304. — KIO = 1857: BiK 241/1. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5561 — P: 1865 — NB: 1894—1904 (Kéziratos munka a Bm. L,ban) — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Klaics Emília főisk, hallgató. — Adatközlők: Bene István 61, Bene Istvánné 58, Herendi József 45, Herendi Józsefné 43, ifj. Jani Lajos 56, Jani Lajosné Kársa Katalin 82 é. 173. SZŐKÉD Szőkéd, -ën, -rü, -re, -i: n. Szakid, in, fon, áf Szukid, Szukiddr: szh. Szűkít, u Szükitu, iz Szukitá, u Szűkít, Szukityán, Szukityánká 'szőkédi' [BC1: Szűkőet BG2 : Szőkőd BC3 : Szőkéd BC4, 6—8, SchQl, 5, 7—9: Szőkéd BC5: Szűked SchQ2—4, 6: Szőkéd 1715: Szükit (Bm. L. Consor. 4. p. 61.) Hnt, Bt, MoFnT2: Szőkéd] — T: 1672 kh/962 ha — L: 485. A török hódoltság végére népessége kicserélődött. A 17. század végén magyarok és r. kat. délszlávok (horvátok) lakták. A 18. század második felére egységesen horváttá lett a falu. A 19. század elején kezdődött az új magyar és német lakosság betelepedése. A németség 1900-ra 59%-ot tett ki. 1930-ban 120 magyar, 207 német, 64 horvát és 150 sokác (horvát) élt a faluban; a külterületen 86 magyar és 1 sokác (horvát) élt. 1970-ben a községnek 219 magyar, 121 német és 147 horvát lakosa volt. Ebből külterületi lakos volt 55 fő. — A falu magyar, német lakossága a szerbhorvát neveket ismeri, és a horvátokhoz hasonlóan ejti. Szőkéd [1811: Scuched: Györffy 1:393]. A m. Szőke [1198: Scuke: OMOlv. 63.] szn.-ből keletkezett -d képzővel. (FNESZ. 620.) 1. Grabina: n. Krábiná: szh. Grábiná 'Grabina' [József Attila u] U, Fr. A Grabina kapcsolatba hozható a szh. grab 'gyertyánfa' vagy a szh. graba 'árok' köznévvel. Az utóbbi valószínűségére utal az a tény, hogy a szomszédos Átán és a közeli Birjánban is mélyebben fekvő falurész neve Grabina. 2. Vegyesbolt: n. Ksëft 'Geschäft': szh. Dutyán 'Prodavaonica' [AFÉSZ Vegyesbolt] É. 3. Kis köz: szh. Szupróstye 'Suprosce, Prolaz' Köz. A szh. név kapcsolatba hozható a szh. tájnyelvi sa prosce 'élősövény' köznévvel. 4. Kocsma: n. Vircháusz 'Wirtshaus': szh. Bircuz 'Krcma' [ÁFÉSZ Italbolt] É. A múlt század végén épült egy Igert nevű ember kocsmájaként. 5. Szécsényi utca: szh. Górnyi kráj 'Gornji kraj' [Széchenyi Istvá.n u] U. Fr. A jobb módú polgárok lakták. A szh. név 'felvég' jelentésű. 6. Községháza: n. Kdmáháusz 'Gemeindehaus': szh. Szëlszkâ kutya 'Mjesni ured' [Tanácsház] É. 1950-től itt van a tanács irodája. 7. Dóía: Országút: szh. Dólá 'Dola': szh. Drum 'Cesta' Út. A völgyben (dola) az 1940-es évekig forrás is fakadt. 1971-ben Szőkéd bekötőutat kapott, és a völgyet jelentősen feltöltötték. A régi, mély út jellege megváltozott. 8. Mánda utca [Akácfa u] U, Fr. Az utcá-