Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

172. SZILVÁS Szilvás, -on, -ru, -ra, -i [BC1 Sylvas BC2: Szilvas BC3, 4: Sziluas BC5: Szylvas BC6, 8, SchQl—9: Szilvás BC7: Szélvas K8/a, K8/b, K8/c, K9, KIO, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 612 ha/1063 kh — L: 188. A török hódoltság alatt is lakott magyar falu volt; lakossága azóta is magyar. A múlt század második felétől élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. Számuk a 2. világháború után némileg növekedett. 1930-ban 341 magyar és 2 német anyanyelvű lakta; 1970-ben 166 magyar, 22 német és 2 délszláv élt itt. — Fcs.: „Szüvási tejfölösök" — mondták Bostán a szilvásiakra. A Fcs. alapja az, hogy a szilvásiak sok tejfölt vittek a pécsi piacra. Szilvás [1192/1374/1425: Sciluas: Györffy 1:392.] A m. szilva fn. -s képzős származéka. Tkp. értelme 'szilvás hely, terület'. (FNESZ. 614.) 1. Szőkéi ut Üt. Szőke felé vezet. 2, Kertök ajja [KIO: Kertek alja] Os, k, sz. 3. Fő utca: Főső utca [Attila u] U. A falu leghosszabb utcája. 4. Mérlegház É. Rendeltetéséről. 5. Iskola: Templom [Ált. Iskola] É. Tornyos épület, amely korábban templom és egyben iskola is volt. Jelenleg csak templom. A falában Szent Vendel szobra áll. Az állatok védőszentjének ünnepét ma is megtartják. 6. Kocsma: Közbirtokossági kocsma: Szövetközeti kocsma [Italbolt] É. 7. Birkáskert: Birkás-domb D, k. Régen birkaakol állt itt. Szántáskor sok cserépedény került elő ezen a helyen. 8. Tüskés, -be: Sujszter-ódál Vö, r. Tüskés rét volt. Itt lakott egy cipész. 9. [K8/c: Második osztás; 1] 10. Kari-kert Vö, r, k. 11. Kutyaszorittó: Kurvasarok: Cigánsarok U, Fr. Szűkülő utca. Cigányok is lakják. A. sz. régen itt kikapós fehérnépek 'asszonyok' laktak. 12. Cigány utca, Asó utca U. [Hajnal u] Főleg cigány nyelvű családok lakják. 13. [K5: Csapás, Csapás Szőlőkhöz; 1] 14. [K9: Telek P: Telek dülő; sz] 15. [KIO: Parag Szöllő III.] 16. [KIO: Parag Szöllő IL] 17. [K5: Uradalmi öreg szőlő; sző] 18. [K5: Présház udvara] 19. [K5: Kökényi határon; 1] 20. [K5: Mogyorós; 1] 21. Högyfölötti-düllő: Ütetési-düllő [K12: Hegy feletti; sz P: Keleti hegy feletti dülő; sz] Ds, Men, sz. Korábban sző volt. 22. [K4: Majorsági Szántó földeknél K5: Téglavető völgy keletről, Bokros hegyoldal; 1] 23. [K9: Fenyőgyakor] 24. öröm-högy: Papi-szöllő Ds, Men, sző. Egykor a káptalani birtokhoz tartozott. Ujabb neve (öröm-hegy) az itt termő, kedvcsináló borokkal van kapcsolatban. 25. Pűrag-szöllő [K3: Parag Szőlő; sz K5: Uj Szőlő; sző (1886-ban) K5: Kivágott Szőlő; sz (1900-ban) K9: Parrag, Parrag szöllő; sz K10: Parag Szöllő I. K12: Parag szöllő; sz P: Parag szöllő; sz] S, Men, sz. — P. sz. „hajdan szöllő volt". 26. [K5: Uj Szőlők alatt; 1 (1886-ban) K5: Szőlő alj; sz (1900-ban)] 27. Határ-vőgy [K9: Határvőlgy; sz K10, P: Határvölgy; sz] Vö, sz, r. 28. Ujpuszta: Ujpuszta-düllő: Pol'étárfődek; Ott-major [K12: Uj puszta; sz K16: Ott mjr; Maj Hnt, Bt, MoFnT2: Ott-major; Maj] Lh. Ott nevű egykori tulajdonosáról. Itt osztottak először földet 1945-ben. 29. [K5: Harmadik vető; sz] 30. Nyugatiszöllő [K5: Szüvási volt dézmás Szőlők; sző K9, 10: Nyugoti hegy; sz, sző K12: Nyugotti, Nyugoti szöllő; sz P: nyugati Szöllőhegy; sző Hnt, Bt: Szőlőhegy; sző] H, Men, sző, sz és Lh. A hely a Hideg-völgytől Ny-ra esik. 31. Hideg-vőgy [K3: Hidegvölgy ; r, e K4: Hidegvölgy ; r, 1 K5: Hidegvölgy nyugat; 1 K5: Hideg völgy kelet; 1 K9, 10, 12: Hidegvőlgy; e, 1, r] Vö, r, sz, 1, mlen. É—D irányú völgy, benne VF (40. sz. név). Kis halastó nyomai is kivehetők. Hideg, mert É felé nyitott völgy. 32. Keleti-szöllő [K9: Keletihegy; sző K10: Keleti hegy K12: Geleti (!) szöllő; sző P: Keleti Szöllőhegy; sző] Ds, Men, sző és Lh. A Hideg-völgytől