Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
hof; Te] Te. 65. Temetési-düllő [KIO: Temetés mellett K12: Temetési, Temetési dülő; sz P: Temetés melletti Szántó; sz T: Temetői dülő; sz] S, sz. Temető van mellette. 66. Kis-erdő nyugati: Szabadfőd [K9: Kis erdő; 1, sz, r KIO, 12: Kis erdő nyugotti; sz P: Kis erdő nyugati; sz T: kiserdő nyugati] S, Men, sz. Egy része korábban e volt. 67. Kis-erdő keleti KIO, 12, P: Kis erdő keleti; sz T: kiserdő keleti] S, Men, sz. Korábban itt e volt. 68. Balázs-rét [KIO, 12, T, P, MoFnT2: ~; r, 1] Vö, r, 1. 69. Alsó-kert: Falu ajja [K8: Falu alatt; 1 KIO: alsó kert P: AZsó kerti dülő; sz] S, Men, sz, k. 74. VizáZZó, -ba [KIO: Viz álló K12, T: ~; 1, sz P: Viz álló dülő; sz] S, Mf, sz, e. Régen vízjárta hely volt. 71. Községi-köröszt Ke. A falu állíttatta. 72. Garaba, '-ba: Garabai-düllő [KIO, T: Garabai dülő; sz P: Garaba dülő; sz NB: Garabi; sz] S, Men, sz. — P. sz. „e földek mellett Garaba nevű-[nek] erdeje volt". 73. Szőkéi ut Űt. Szőke község felé. 74. Romzsó, -ba: Romsó, -ba: Romsai, -ba [KIO, P: Romsai rétek; r NB: Romsa; r T: romszói, Romzsó] S, r. 75. Vesszőhíd Híd. Az asszonyok ide jártak mosni. 76. Vesszőhidi-fórás F és Vf. 77. [K8: Görtsőnyi határnál; 1] 78. Nyilas, -ba: Nyillas, -ba: Nyilas-rét [KIO, P: Nyilas rétek; r K12: Nyillas rét; r T: Nyilasi rét; r] Vö, S, r, 1. 79. Reszketősi-düllő Os, sz. 80. Gáj, -ba: Gáj-sürü: Cser, -be: Alsó-legellő [K8: Cser vagy Gáj; 1 K8: Gáj vagy Alsó Legelő K9: Gaj sürü; e, 1 KIO: Gay-Sürü P: Gajy Sürü; 1 NB: Gai sürü; e T: Gajsürü MoFnT2: Gajsűrü] S, Men, e, sz, 1. A név a szh. gaj 'liget' jelentésű szóval lehet kapcsolatban. 81. Déllő-kut Gémeskút volt a legelőben. 82. Kis-malom-düllő S, Os, sz, r. Malom volt a közelében. 83. Regönyei-erdő: Gáj-sürü [MoFnT2: Regényei-erdő] Men, S, e. Inkább az ócsárdiak nevezik Regényei-erdőnek. 84. Szamár-vőgy [K8: Szamár völgy; e] Men, e. 85. Öcsárdi ut Űt. Ócsárd falu felé. Az adatközlők nem ismerték: 2. KIO: Hajain gyep legelő — 17. K8: Felső erdőn feliül — 18. K8: Felső erdő — 20. KIO: Hegy felett — 21. K8: Felső legelő — 22. KIO: Büdös Kut — 23. K12: Regénye erdő alatti — 26. KIO: Regényei erdő mellett — 27. KIO: Keszüi sürü mellett — 30. KIO: Gyód nyugoti — 31. KIO: Gyód alatt keleti — 45. K8: Falu felett — 51. KIO: Hajdin gyep legelő — 53. K9: Hosszú mező — 77. K8: Görtsőnyi határnál. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K6/a = 1700: PKL. ML. fasc. 264. No. 14. — K6/b mm 1704: PKL. ML. fasc. 264. No. 20. — K8 mm 1847, 1859, 1865, 1866: BiŰ 735— 738. — K9 = 1856: BmK 263. — KIO = 1857: BiK 200. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — K16 = 1883: KT 5560. — T *s= I860?: Telekkönyv (Bm. L.) — P: 1865 — NB: 1894—1904 (Németh Béla kéziratos munkája 2388.) — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Gáspár Emma főisk. hallgató. — Adatközlők: Bakarecz István 42, Kistamásovits Dezső 47, Tóth Józsefné Tóth Mária 76, Varga Kálmán 47 é. 169. PETERD Peterd: Magyarpeterd (régebben), -ön, -rü, -re, -i [BC1, 2: Peterd BC1, 5—8: Magyar Peterd BC2: Raes Peterda BC3: Racz Peterda, Capolnas Peterd BC4: Nagy Peterd SchQl: Magyar Péterd SchQ2: Ma. Peterd SchQ3—9: Magyar-Peterd 1700: Racz Peterd (BH. 1978. p. 63.) K6: Peterd K8, 9, 12: Magyar Peterd K16, Hnt, Bt, MoFnT2: Peterd — A környező községek földrajzi neveiben Ungarisch-Peterd.] — T: 1055 ha/1833 kh. — L: 323. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott község. A hódoltság végén néhány rác család is letelepedett Peterden, ezek faluja volt Rácpeterd. A magyarok
