Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
168. REGÉNYE Regönye: Regénye: Regönnye: Regénnyé, '-be, '-bü, '-be, -i [BC1—8, SchQl— 9, K6, K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, K9, 10, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Regénye] — T: 611 ha/1063 kh — L: 235. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt, népessége azóta is magyar. Az időnként feltűnt nem magyar anyanyelvűek a falu etnikumát a 2. világháborúig nem változtatták meg. 1930-ban 305 magyar és 1 német anyanyelvű lakosa volt. A 2. világháború után a nemzetiségek száma nőtt. 1970-ben 196 magyar, 23 német és 19 délszláv anyanyelvű élt itt. — P. sz. „Magyar falu. Állítólag hajdan Regernie nevet viselt". — Fcs.: „Regönyei Joskók" — mondták Szőkében. „Regönyei Band'érok" — mondták a szilvásiak. Mindkét Fcs. alapja az volt, hogy sok József és András (Bander) keresztnevű élt Regényében. Regénye [1230/1231: Regna: Györffy 1:373.]. Bizonytalan eredetű. Talán a m. R. Regun [1180 k.: Regun: PRT. 8:270.] szn. kicsinyítő-becéző alakjából keletkezett, s etimológiailag összetartozik Regöly-lyel, L. azonban szb.-hv. R. Rogine [többes sz.] hn., Roginje [többes sz.] hn. (FNESZ. 541.). 1. Hagy ajja ut: Högyi ut Űt a szőlőhegy felé. 2. [K10: Hajdin gyep legelő] 3. Ereszfényi-árok [MoFnT2: Öcsárdi-patak; Vf] Vf. Az Ereszvény nevű dűlőben ered. 4. Harangláb É, kis torony harangokkal. 1928-ban épült. 5. Kis utca [~] U. 6. Nagy utca [~] U. 7. Kultúrház [~] Ê. 8. Vegyesbót: Kocsma É. 9. Heji tér [Helyi tér] Tér a falu közepén. 10. Tüzoltószertár É volt. Lebontották. 11. Fő utca [~] U. 12. Pásztorház É. A falu pásztorai lakták. 13. Sár-gödör: Sár-gödrei-düllö: Sár-gödri [K9: Sárgödri; e K10: Sárgödör K12: Sárgödrei dülő; 1 T: Sárgödrei P: Sárgödri; sz] Vö, Gs, vízjárta disznólegelő. 14. Sár-gödri-ódal Do, sző. 15. Sáros-fórás F a legelőben. Sáros a környéke. 16. Sár-gödri-erdő [K10: Wald Sárgödri; e P: Sárgödri dülő; e] Do, e, sző. 17. [K8: Felső erdőn feliül; 1] 18. [K8: Felső erdő; e] 19. [K8: Felső erdő mellett; 1] — A 17—19. sz. nevek által jelölt terület nagyobbik része ma már Pellérdhez tartozik. 20. [K10: Hegy felett P: Szöllő hegy felett; sz] 21. Pocsola, '-ba [K8: Felső Legelő; 1] Vö, Mo, 1. 22. [K9: Büdöskuti; e, r, sz K10: Büdös Kut; e, 1 P: Büdös vagy fakuti rétek; r P: Büdös kut; sz] — P. sz. „Itt volt egy büdös forrású kút". 23. [K12: Regénye erdő alatti; sz] Ma sző. 24. Högy-mező [K9: Hegymező; sz] Do, sz a szőlőhegytől É-ra. 25. Vizmosás, -ba: Vízmosás ut: Hogy ut Vm, Űt a szőlőhegyen át. 26. [K10, P, T: Regényei erdő mellett; sz K12: Keszüi erdő mellett; sz] 27. [K10, P: Keszüi sürü mellett; sz] Keszü határa mentén. 28. Diás-vőgy: Menyecske-vőgy [K10: Diós Völgy K12: Diás völgy; e P: Diós völgy; e, sz] Vö, e, sző és kis tó. Sok diófa van itt a szőlőkben. Az erdő szeretkező hely. 29. Regönyei-högy [K6: Regénye Hegy; sző K9, 12, T: Regényei hegy; sző, r K10: Regenyeer Weingebirg; Weingärten K16: Regénye hegy P: Regényei Szöllök; sző Hnt, Bt: Szőlőhegy MoFnT2: Regenyei-hegy] H, sző, Lh. Régóta sző; már a K6-ban: „Tudja-e a tanú, hogy Regénye Hegy alján lévő szőllőjében ... Biró Thomas Regényei Hegyen lévő pinczéje." — A. sz. régen erdő borította. 30. [K10: Gyód nyugoti K12, T: Gyód alatt nyugoti P: Gyódi nyugati szántó; sz] Gyóddal határos. 31. [K10, 12, P: Gyód alatt keleti P: Gyódi keleti szántó; sz] Gyód határa mentén. 32. Cirek-kert: Cirok-kert [K12: Czirek kert; sz T: Czirok kert] Men, Os, sz, e, sző. 33. Gyódi-erdő Vö, e. Gyóddal határos. 34. Gyódi ut Ut. Gyód falu felé. 35. Széllös-düllő [K10: Széles szántóföld; sz P, K12: Széles dülő; sz T: Széles; sz MoFnT2: Széles-dűlő] S, Men, sz. — P. sz. „a földek itt
