Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

hodáj É a birkalegelőben. 154. [K2: Nagy Rét; r] 155. öntözött-rét [K5: öntözendő rét] S, r. 156. Némöt kukoricaföld S, sz. Valamikor németek vetettek oda kukoricát. 157. [K2: Ormány Allya; sz K3: Ormányi Föld; sz] 158. Fiatói-mezö: Fiatói, -ba [K2: Fiatal; sz K3, 4: Fia Tóó, Fiatoi mező, Fiatoi úrbéri szántóföld, Fiatoi mező Úrbéri szántóföld; sz K12: Fiatoj dülő; sz P: fiató; sz] S, sz. 159. őrház É. 160. Sarok-kaszáló S, r. A beltelekre dől. Sarkos hely. 161. Kerti-rétek [K3: Kerti Rét; r K4: Úrbéri rétek; r K9, 10: Kerti rét; r K12: Sorgyusi rét; r P: Kertirétek; r] S, r. A Beltelket övező, régóta művelt terület. 162. Misés ut Gyalogút. Gyöngyfáról ezen jártak misére. 163. Téglahid Híd. Téglából épült. 164. Remicek S, e. A Nagy-rétben erdőszigetek. 165. Nyujtó-tó Tó volt. A. sz. hosszú tó volt, lehetett nyújtózkodni benne. Kiszáradt. 166. Külső-majori ut: Eprös ut: Vörös-vőgyi ut Űt. Ma csak a tavakig halad. 167. Kalapos-főd Kopárfőd S, sz. Igen kopár föld, Kalapos nevű volt a birtokosa. 168. Iparvasut. Megszűnt. 169. Bakantó-dülő : Bakkantó, -ba [K2: Bakantó; sz K4: Bakanto; 1 K9: Bakató; r, sz KIO: Bakantoi K12: Bakantaj dülő; sz P: Bakantó; sz] S, sz. A belterületen is szerepel. Állítólag Bak Antalról nevezték el. 170. Kerti-rét: Mestör-rét [K3: Mesteré; r Can. Vis.: Tanitóföld, Láz v. Márton-megye] S, r. 171. Kerti-rét: Templom-rét [K3: Pratum Ecclesiae; r K4: Eklésia Rétje; r Can. Vis. 1793: Papp réttye, Láz, Márton megye] S, r. 172. Sorgyusi-rét : Sarjus-rét [K12: Sorgyusi rét; r] S, r. Vasút halad át rajta. 173. Bódiska, '-ba S, r. 174. Bokros, -ba: Gyepű, -hő, -be S, bokorsor. 175. Fölső-erdő: Szilas-tó [KIO: Szilastó és Erdő] S, e, tó. 176. Községi-erdő: Rëzula, '-ba S, e. A község tulajdona volt. 177. Téglavető [K5: Téglavető hely] É. A káptalani uradalom téglavető helye volt. 178. Faiskola Uradalmi faiskola volt. 179. Ujmajori-legelő [K5: Uj majornál; 1] S, 1, sz. 180. Dinnyefőd S, sz. Dinnyét szoktak itt termelni. 181. Cser-rét [K3: Cserét Erdő; e K4: Száraz erdő, Sumonyi erdő; e MoFnT2: Cserrét-dűlő] S, sz. 182. Külsőmajori uj ut: Halgazdaság uttya Kövesút. 183. Mincinger-dülő [K5: Nagy legelő; 1] S, sz. Mincinger nevű egykori tulajdonosáról. 184. Vasútállomás : Sumony vasútállomás [K12: Indóház] É. 185. Rövid-fődek [K2: .Rövid Földek; sz] S, sz. 186. Disznólegelő: Nagy-legelő [K5: Nagy legelő; 1] S, 1. 187. Kanászkut: Disznólegelői kut Gémeskút. 188. Nagylegelői-kut Gémeskút a legelőben. 189. Berök, -he: BerkÖs-rét [K5: Berek rét, Berkes rét; r] Vízállás, r. 190. Vasút [Szentlörinc—Drávasztára—Záláta vasút] Átszeli a község területét. Sumony vasútállomása a bel telek határán van. 1896 körül épült. 191. Cigánytelep [Hnt: Cigánytelep] Cigányok lakták. 192. Állomási-dűlő S, sz. A vasútállomás mellett. 193. Csobokai ut [K3: Via ad Csoboka; Űt K5: Csobokai ut; Űt] Út, korábban földút, most kövesút. 194. Kovácstelep [K5: Csobokai úton túl; 1 Hnt: Kovácstelep] Fr. házsor a Csobokai út K-i oldalán. Kovács nevűről. 195. Régi határ-árok Vf a község és az uradalom egykori határán. 196. Szélös-tó [K3: Széles Tóó; sz K4: Szélestoi mező úrbéri szántó föld; sz K10: Szélesto; sz K12, P: Szélestó dülő; sz] S, sz. Állítólag a török idők alatt itt állt a község. 197. Széles-tó [K3: Széles Tóó; tó] Tó volt. Kiszárították. 198. [K2: Szántó Lász; sz] Régen talán láz 'irtásföld' volt. 199. [K2: Nyároska tó; sz] Tó melletti sz darabocska volt. 200. [K3: név nélkül tó K4: Nyároskatoka; 1 az egykori tó helyén] 201. Védőgát Tógát. 202. Csatorna-hid Betonhíd a Csatornán. 203. Kilenc-sukkos-árok Vf. Kilenc sukk a szélessége. A sukk — láb — két ökölnyi hely egymás felé fordított, kinyújtott hüvelykkel. 204. Alsó-erdő: Káptalanierdő; Sumonyi-erdő [K5: Sumonyi öreg erdő, Régi erdő, Fiatal erdő; e K9: Alsóerdő; e K12: Alsó erdő; e Hnt, 1956: Káptalani erdő; e] A 19. sz. első harmadában Sumony területének még 80 százaléka erdő volt. Legtovább az Alsó-