Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

János 1331-ben szerepel egy oklevélben (Györffy 1:373). Feltehetően ez a Chabaka volt a birtok névadója. — 1856-ban Csoboka nagyobbik része e volt (Monosokori Felső-erdő), az erdőben kisebb irtások. Az Okor mente ekkor sz, 54. Vegyesbót: Italbót É. 55. Iroda: Tisztüak: Intézői-lak. É. Ma lakás és iroda céljait szolgálja. Korábban az uradalmi intéző lakta. 56. Magtár, -ba É. A 19. sz.ban épült. 57. Általános Iskola É. 58. Víztorony : Glóbusz É. 59. Szengyenisi-határ : Szengyenizsi-határ [K4: Szt. Gyenisi Határ; Vf, Cs] A K12 szerint a Bodocsi malom az Ókortól D-re állt. A régi malomárkot megszüntették. Az új csatorna ma a lebontott malomépülettől D-re van, míg két lakóépület a csatornától É-ra még áll. 60. Bükkösdi-víz: Bodócs-vize: Bodócs: Okor [K2: Bodocs alias Okor, Bodocs alias Okorágh; Vf K3—4: Bodócs vize; Vf Bt: Okor MoFnT2: Bükkösdi-víz] Vf, Cs. Korábban természetes medrű, mocsarak közt terjengő, erősen kanyargó vízfolyás. Ma gátak közé szorított, csatornázott víz. A Vf középkori nevét elfelejtette, s csak az utóbbi évtizedekben tanulta meg újból a falu. 61. Sió Szentdénes határának déli részéből összegyűjtött vizeiket a megszűnt malomárok torkolatánál ez a zsilip engedi az Ókorba. 62. Bodócsimalom: László-malom [K3, 4: malom jelzés K12: Bodóczi malom; Ma 1898-as úttérkép: László m.] Ma. — A. sz. az egyik molnár László nevű kisfiát a malomkerék összezúzta. Az eseményt 1975-ben még emléktábla örökítette meg a malom falán. A malomépületet azóta lebontották. 63. Malom-árok Vf. A Bodócsimalom egykori vízhozó árka volt, beföldelték. 64. Szengyenisi-hid : Badócs hígygya [K2 : ... a ponte, que venientes ex Szent Gyenis per fluvium Bodocs, alias Okorágh (!) transeunt = a hidtól, melyen a Szentgyenisről jövők a Bodocs, másként Okorág vizén átkelnek.] Híd. A visszavonuló németek felrobbantották. Betonból újjáépült. 65. Molnár Péter hostéla [K2: Sarok Mező; sz penes pontem ad Or. Bodocs Mező = a Bodocs mezőtől K-re, a hídnál] S, sz. Ma már nem különböztetik meg a szomszédos dűlőtől. Molnár Péter a Bodocsi malom egykori tulajdonosa volt. 66. [K2: Adó Rét; r "Pratum dictum Adórét secus quod olim via Regia Szigethana transiverat] 67. Csapó, -ba: Csapói-dülő: Csopói, -ba [K3: Csapó; e K9: Csapó; Ma, 1 K12: Csopoj dülő; sz Szigetvár vidéke, kb. 1870-ből származó térképen: Csápo; összefüggő e a Bükkösdi-víz csatornájától K-re] S, sz. — A. sz. valószínűleg az itt álló csapómalomról kapta nevét. 68. Bükkösdi-viz árka Cs. 1870 körül ásott mesterséges Vf az Okor (Bükkösdi-víz) rövidebb elvezetésére. Nagyobbrészt Sumony K-i határát is jelenti. 69. Farkas-kör őszt: Bodocsi-kërëszt Ke. Ma már csak szoborfülkés alapköve van meg. —• A. sz: az alapkő római mérföldkő volt egykor. 70. Szentiváni ut Üt. A Bükkösdi-víz csatornáján átvezető kövesút, Szentiván felé. 71. Ranódfai-határ : Ranótfai-határ [K4: Ranótfai Puszta Határja; Vf Eisenhut 1797-es térképe: P. Rónátfa Hatsek 1898-as térképe: Ronádfa K16, P: P. Ranódfa Hnt 1956: Ranódfapuszta] S, sz. 72. Gyümőcsös-dülő: Gyümölcsösi, -be [K2—4: Bodocs, Bodocsi Mező; sz K9: Gyümölcsös; r, sz K12: Gyümölcsös, Gyümölcsös dülő; sz] S, sz. Egykor r, gy, sz. 73. Bodócsi-mező [K2—4: Bodocs Mező, Bodotsi telek, Bodocsi mező, Úrbéri szántóföldek; sz K9: Bodócs; sz K12: Bodóczi dülő; sz P: Bodocsi; sz NB: Bodocsi] S, sz. 74. Szentviáni-hid : Bükösdi-viz híggya Híd. 75. Hajdu-temetés [K2: Hajdú temetés; határpont] S, sz. 76. Vörös-malom: Alsó-malom: Bodócsi-malom: Irma-malom [K4: Uj malom; Ma] A Bodócs vizét malomra vezető árok már kész volt a Bodócs 1839-i rendezésekor. 77. Hosszu-dülő: Hosszi-dülő: Külsőirtás [K4: Csalitos legelő; 1 K9: Csapó; e, 1 K12: Hoszu dülő, Hosszú dülő; sz] S, sz, korábban e és fás 1. Sumony községben a leghosszabb földek e dűlőben vannak. 1971-ig a közepén árok volt. 78. Irtás, -ba S, sz, korábban e. 79. Malo-