Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Gyümölcsös Köz; sz "infra viam Banfaiensem ad Occidentem" K9 : Gyümölcsös, Gyümölösös; r, sz] S, gy. A későbbi Belsőmajor helyén a 18. sz. végétől az 1860-as évekig gyümölcsös volt. Az uradalomhoz tartozott. 21. Puszta, '-ra: Szíbertpuszta [K3: Belső majornál; 1 K4: Majorsági föld; sz K5: Szérűskert K9: Gyümölcsös] Sziebert nevű bérelte a pécsi káptalantól. A Belsőmajortól D-re cséplőszérűk és szántók voltak. 22. Külsőmajori ut [K5: Ut a Külső majorba; Űt] Űt. Ma a halastavak létesítése miatt csak az Okor csatornáig haladó földút. Külsőmajor felé vezetett. 23. Papp gödre Gö. A mai plébániakertben. A házak építéséhez innen vittek sárgaföldet. 24. Kieggető Gö. Egykor ebben fürödtek a fiatalok. 25. Régi templom Templom volt a mai 46., 47. sz. házak telkén. A Szentháromság tiszteletére szentelték, s tornyában három régi harang volt 1722-ből. A mai templom építése idején lebontották. Körötte temető volt. (Can. Vis. 1789). Ezt megelőzően is volt temploma a falunak, amit az unitáriusok építettek sárból és fából, s 1641-ben kibővítették (Can. Vis. 1729.). Titulusa Szent Simon és Júdás apostol volt, 26. Templom tér Tágas, kerített tér a templom körül. Nh.: Egykor Patkó Bandi e téren megverekedett Vörös Lipóttal, az akkori plébánossal. 27. Hősök szobra Emlékmű. A Templom tér bekerített részén. Az első vüágháború hőseinek névsorával. 23 név olvasható rajta. 28. Templomtéri-köröszt Ke. 1866ban Veres Lipót plébános állíttatta. 29. Szentháromság-szobor Szo. A Templom tér bekerített részén. 30. Katolikus-templom [K12: Szent Zsigmond templom] 1866-ban épült. — Főoltárképe Than Mórtól van (1865). — P. sz. „A lerombolt sumonyi templom alapja mellett egy igen régi, római modorban épített épület alapjaira bukkantak. Ez az épület fürdő lehetett, adatok hiányában azonban a fikció célhoz nem vezet. Bővebb adatok találhatók talán az említett Szt. Dienesi plébánia évkönyveiben". 31. Kultúrház É. Tornácos épület. 1967-ben az épület mellett sírokat ástak ki. 32. Vice tanár háza A ház kertjében 1920 körül rómaikori aranytárgyakat találtak, amelyek múzeumba kerültek. 33. Plébánia-ház Tornácos, egyszerű épület. 1795-ben épült. — P. sz. „1792 előtt Sumony község Bánfával együtt a Szt. Dienesi plébániához tartozott". 34. Posta, '-ra É. Rendeltetéséről. 35. Hídmérleg É. Rendeltetéséről. 36. Autóbuszváró Bódé. Rendeltetéséről. 37. Vegyesbót [Vegyesbolt] É. Rendeltetéséről. 38. Kocsma: Itálbót: Eszpresszó É. 39. Tejgyüjtő É. Rendeltetéséről. 40. Szilvás, -ba S, k. Szilvafákról kapta a nevét. 41. Bergengócia, -ba: Alsófalu Fr. Az Alsó-falusiakat csúfolták így a kalkováciak. 42. Faluvégi-köröszt : Kis Miháj-köröszt Ke. Kiss Mihály állíttatta 1850-ben. 43. Rekesz: Plébános kendörfőggye S, k. 44. Bakantó, -ba S, 1. A külterületre is átnyúlik. Egyesek szerint Bak Antalról nevezték el, mások ezt tagadják. 45. Csobokai kövesut: Állomási ut Űt. Csobokapuszta és vasútállomás felé vezet. 46. Halgazdaság úttya Űt. Újonnan létesített kövesút, a vasútállomástól a Halgazdaságig. 47. Poletár, -ba 1920 után az uradalomból itt osztottak földet a szegény családoknak. 48. Vasút utca [Bt: Vasút u] U. A pályaudvar mellett van. 49. Újmajor; Külsőmajor: Vörös-völgy : Tógazdaság: Halgazdaság. A Pécsi Káptalan majorja volt. Az államosítás óta állami halgazdaság. 1870 tájban alakította ki az uradalom. Lakói magyarok voltak. Jelenleg a halgazdaság dolgozói laknak itt. — 1930-ban itt és Sumony egyéb külterületi helyein 72 magyar anyanyelvű élt. [K5: Uj major, Külső major; Maj K16: Vörös völgyi psz; Maj Hnt 1900: Vörös völgy 1877. évi stat. könyv: Vörös, máskép Toszi p. Bt: Halgazdaság] 50. Intézőilak É. A major intézője lakta egykor. 51. Halásztanya É. 52. Belső ut Űt. 53. Csobokapuszta : Csoboka, '-ra [Eisenhut 1798 k. : P. Tsoboka 1858. tp. : P. Csoboka K8: Csobokai Puszta K9: Praed. Csoboka; bels, e, r, sz K12: Csoboka puszta K16: Csoboka psz. Bt: Csoboka-puszta] Maj. Chabaka fia
