Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Az adatközlők nem ismerték: 13. K8: — K3 = XVIII. sz. vége: Mont. 472/b; — Falualatti gát dülő — 17. KIO: Weg von (1813?): Mont. 472/c. — K8 = 1893': BiÜ Hásságy nach Fünfkirchen — 18. Kl: 70. — 1890: BiÚ 69. — 1900: BiÚ 71., 72. Stauten — 22. Kl: kis sző K8: Szt. Lász- — 1902: BiŰ 72. — K9 = 1855: BmK 32. lói uj szőllők; sz — 34. K3: Szeraszló Lu- — KIO = 1857: BiK 27/1. — K12 = 1866: ka — 37. K3: Drugutsin KIO: Drugucin Kat. színes birtokvázrajz — K15 = 1908: P: Drugetsin — 40. K3: Szeraszló Luka 13 K — K16 = 1884: KT — P: 1865 — — 53. P: Velikaczverina — 57. KIO: Du- NB: 1894—1904: NB 464. — Száz. 1935. gamegy — 63. K3: Szrednye Podluki — évf. 686. p. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — 66. KIO: Predni brdo P: Predne Brda — MoFnT2: 1978. 79. K8: Dát dülő; sz. Gyűjtötte: Kozma Judit főisk. hallgaNem tudtuk lokalizálni: K8: Velika tó. — Adatközlők: Délies Imre 59, Halsztrana; sz K9: Freifeld; 1, sz P: Szöllös. mai Ádám 70, Hotz József 83, Mislenác Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1781: Antal 58, Vidákovics Imre 42, Zécz JáMont, 425/a. — K2 = 1786. Mont. 472/a. nos 53 é. 165. SUMONY Sumony: Sumon, -ba, -bu, -ba, -i [BC1, 2, 4—5: Somon BC3, 6: Somony BC8: Sumony SchQl—9: Sumony Eisenhut térkép 1798: Somon Can. Vis. 1729: Somon K9: Sumon K10, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Sumony] — T: 1972 ha/3427 kh — L: 805. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar nyelvű helység volt. A 18. sz. elejétől kezdve időnként egy-két nem magyar család is élt Sumonyban. 1930-ban 521 magyar és 4 német anyanyelvű lakta; 1970-ben külterületével együtt 798 magyar lakosa volt. — A. sz. Szent Simon volt a középkori falu védszentje, és róla kapta a falu Simony, Sumony nevét. Esetleg a szh. suma 'erdő' magyarázza a falu nevét gondolják a helybeüek). Sumonynak régen hatalmas erdői voltak. — Fcs.: Sumony nevét a sumák emberekről kaptak. — Fcs. még a 19., 41. név alatt! — Fcs.: Satocsinyálló Sumon (Berze Nagy 2: 595.). Sumony [1290 k.: Sumon: Györffy 1:379]. Talán szláv eredetű; vö. szb.-hv. Sumonje [Többes sz.] hn. <: szb.-hv. Sumonja [tkp. 'olyan ember, akinek erdő mellett, erdőben van a háza'] szn. <: szb.-hv. suma 'erdő'. Nem valószínű az a feltevés, hogy a Sumony hn. a m. Simon szn.-nek R., N. Simony alakváltozatából keletkezett. (FNESZ. 586.). 1. Szikrás, -ba: Kertök ajja S, gyep, r. 2. Utszéli-köröszt: Gyöpi-köröszt: Temetői-köröszt Ke. 3. Libalegelő S, 1, gyep. 4. Fotbálpája. 5. Bábaház É. A falu É-i végén a bába lakott. 6. Belsőmajor: Puszta, '-ra: Szibertpuszta Maj. A pécsi székeskáptalani uradalom 1870 körül épült majorja volt, amely a halastavak mellett épült Külsőmajorral szemben kapta nevét. A nagy istállókat lebontották. Az emeletes magtár még áll. Az 1930-as évektől a felszabadulásig Sziebert József volt a bérlője. 1870 tájban alakította ki az uradalom. Lakói ekkor magyarok voltak. Csak időnként szolgált itt egy-egy nem magyar család. — 1930ban 101 magyar és 2 német anyanyelvű lakosa volt. 7. Cselédkert [K5: Cselédkert] S, k. Felszabadulás előtt itt voltak az uradalmi cselédek kertjei. Jelenleg a felépült Űj sor kertjei ezek. 8. Gyümőcsös, -be [K5, 9: Gyümölcsös] S, k. Űj sor kertjeihez tartozó terület, korábban uradalmi gyümölcsös volt. 9. Gépészlak [K5: gépészlak] É. Uradalmi célokra épült. 10. Uj sor [1956-ig: Vorosilov u, ma: Kossuth ü] U. A Bánfára vezető út mentén, a volt Belsőmajor területén alakult ki. 11. Vadászlak [5: ~] É. Uradalmi vadászlaknak épült. 12. Pásztorház É. Most fodrászat működik itt. Korábban pásztorok lakták. 13. Pásztorkut. Kere\
