Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

végig. 129. Jung-köröszt; Ke. A 119-es számmal jelölt dűlőben van. Az építtető család nevéről hívják így. 130. Árok, -hó [Bt, MoFnT2: berajzolva; Vf] Vf. 131. Hërman-malom [K8: Kodány malom K12: Kodánymalom] Ma. Egykori bérlője keresztnevén említik. A hivatalos nevek feltehetően a régebbi tulajdonos családnevéről vallanak. Lásd még a 72. névnél! 132. Gyertyán, -ba: Gyertyános, -ba [K8: Gyertyános; e KIO: Gyertyános, Gyertyános K12: Gyertjanos MoFnT2: Gyertyános] S, Do, e. Régebben főleg gyertyánfák voltak az erdőben, azért nevezik így. 133. Malom-árok [Bt, MoFnT2: Egerági-árok; Vf] Vf. Egykor több vízimalmot hajtott. 134. Ásó-rét [KIO: Alsó ret; r, Alsórét K12: Alsó rét] Mf, nyárfás. A község határának D-i részén fekszik. 135. Géci-malom [K12: Alsó malom; Ma] Ma. Népi nevét egykori tulajdonosáról kapta. Az adatközlők nem ismerték: 41. K9: Sik — 65. K9: Szőllők P: Középső hegy — 66. K9: Rögszedés, Rögszedés — 73. KIO, P: Baki gyakra — 85. K9: Napnyugot — 89. KIO: Gartenweg Linie — 98. KIO: Regalia — 100. KIO: Friedhof-Linie — 114. K9: Vig — 116. K9: Sárkány, Sárkány — 118. K12: Halastói malom — 122. K8, 12: Sadi malom — 123. KIO: Ata kelet — 131. K8: Kodány malom K12: Kodánymalom. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1781: Mont. 422/b — K8 = 1894: BiÜ 163., 1894—96: BiÜ 164/1., 1896: BiÚ 164/2 — K9 = 1855: BmK 71. — KIO = é. n. BiK 52. — K12 — 1865: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Kutnyánszky Géza ált. isk. igazgató, Heilmann József főisk. adjunktus. — Adatközlők: Ritter Jánosné 73, Nyúl Jánosné 64, Resch Fülöpné 63, Nyúl István 82, Bólyi István 63, Resch János, 58, Jónás József 64, Kretz János 68 é. 163. LOTHÁRD Lotárd: Lothárd, -on, -ru, -ra, -i: szh. Lotár, u Lotáru, iz Lotárá, u Lotár [BC1: Lothárd (= Lóóthárd) BC1, 5: Lothárd BC2, 3: Lotar BC6: Lothar BC7, 8, SchQ3: Lothárd SchQl, 2, 4—9: Lothárd Kl—3: Lotthrd, Lothra, Lottar KIO, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Lothárd] T: 1065 ha/1851 kh — L: 301. A török hódoltság végén még lakott falu volt; lakói akkor — valószínűleg — magyarok voltak. A felszabadító háborúk nyomán pusztává lett. Több telepítési kísérlet után a Rákóczi-szabadságharc elmúltával népesedett be horvát (sokác) lakókkal. A múlt század elejétől magyarok lakták, és kevés német is élt itt. Az 1. világháború után délszláv lakóinak egy része Jugoszláviába optait. 1930-ban 357 magyar, 8 német, 124 horvát és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 231 magyar, 18 német és 58 délszláv élt itt. Lothárd [1305: Lotharth: Györffy 1:337]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1319: Lodhardi [lat. birtokos eset] szn. (ZichyOkm. 1:173). Az alapjául szolgáló szn. német eredetű; vö. ném. R. Leuthard Leodard *" Liutharth ~ Liutard szn. (FNESZ. 387). 1. FeZső utca: szh. Górnyi kráj 'Gornji kraj' [Kossuth Lajos u] U. 2. Csöpi ut U. 3. Tőtés Fr. 4. Pásztoriék köze Köz. Az ott lakók nevéről. 5. AZsó utca: szh. Dolnyi kráj 'Dolnji kraj' [Rákóczi út] U. A Dolnji kraj jelentése 'alvég'. 6. Apariék köze: szh. Szurduk 'Surduk' Köz. Apari nevezetű lakóiról. 7. Kultúrház: szh. Kulturni dorn 'Dom kulture' [Kultúrház] É. Mai rendeltetéséről. 8. Nagyvölgy: szh. Velika dólá 'Velika dola' Fr. 9. Torma utca U. A Rákóczi út része a hídig. 10. Cërvënka: szh. Crvenká 'Crvenka' [Ady Endre u] U. — A. sz. nevét