Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

dűlő IL] S, sz. Jelentése kapcsolatba hozható a szh. tanúsán 'vékony, sovány' szóval, vagy a szh. tonac 'Quercus lanuginosa' tölgyfajtával. Az utóbbi valószínűségére utal a szomszédos A tölgynél név is. 84. Rövid: szh. Krátina: Krtina [P: Krasztina K12: Kratina] S, sz. 85. Szilvási-mező: szh. Szilváskő poljë [K3: Mallyo Polye; sz K4—5: Malo Polye; sz K8: Mallyo Polye; sz, Málopolye; sz K12: Szilváskő polje P: Málopolye Szílvási mező] S, sz. 86. szh. Zërgin dói Vö, erdős sz. Tulajdonosáról. Jelentése 'Zergó völgye'. 87. Tompa: szh. Tómpá S, sz. 88. Tompa mögött: szh. Za Tompom S, sz. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az adatközlők nem ismerték: 19. K3,4, 8, 9: Drenova Megya K8: Udol — 25. K3—5, 8, 9: Siroko Polye — 26. K8: Faizási-erdő K9: Paczka — 32. K3, 4, 5, 8: Zemle — 71. K3—5, 8, 9, P: Szecske Mekote — 85. K3, 4, 5, 8, P: Malo Polye. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1790: GL. fasc. 408/B. No. 3. (Liber Fundualis) — 1790/1794: GL. fasc. 408. No. 21. (Liber Fundualis) — 1794: GT. 22., GT. 96. — K4 = 1863: GT. 130/d., GT. 130/e., PiT. 9. — K5 = 1867: PiT. 9/b. — (1886?): PiT. 9/c; — 1886: GT. 131/c. — K8 = 1858/863 /867: BiÜ 418. — K9 = 1856: BmK 161. — K12 = 1924 1883: KT. 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Taradzsiané Klaics Emília ált. isk. tanár. — Adatközlők: Bozsánovics Mátyás 57, Csobán Mihályné 60, Istokovics Márk 55, Lukács György 70, Pavlovics Anna 42, Pavlovics Györgyné 59, Taragyia Mihály 49, Taragyia Mihályné 48 é. 16 1. POGÁNY Pogány, -ba, -bu, (-bol), -ba, -i: n. Pogán, in Pogán, áusz, Pogán, àuf Pogán; pogánar 'Pogányer': szh. Pogán, u Pogánu, iz Pogána, u Pogán; Pogáncsánin 'Pogancanin': Pogánkusá 'Pogankusa' [BC1: Pogány BC3, 4: Pogány BC5, 7: Pogan BC6, 8, SchQl—3, 5, 7: Pogány SchQ4, 6, 8, 9: Pogán P, Hnt, Bt, MoFnT2: Pogány] — T: 1202 ha/2089 kh — L: 697. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a 17. század végén rácok (szerbek) lakták. 1700 körül a falu alsó részén katolikus délszlávok (horvátok) telepedtek meg. A szerbek ezt követően elhagyták a falut. A múlt század derekán kezdtek magyarok és németek a faluban letelepedni. A németek száma 1900-ban 300-ra (32%) emelkedett. 1930-ban 56 magyar, 333 német, 540 horvát (bosnyák) és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt a falunak; külterületén 26 magyar élt. 1970-ben 174 magyar, 182 német és 342 horvát lakta. Ebből külterületi lakos volt 38 fő. — A falu német ajkú lakosai megtanulták és ma is beszélnek horvátul; de a horvátok nem beszélik a német nyelvet. — A magyarok és németek a horvát dűlőneveket ma is ismerik és használják. A falu német lakossága Mekényesről és Alsónánáról költözött ide 1880—1890 körül. Pogány [1181: Pagan: Györffy 1:370.]. A szn.-ként is alkalmazott m. pogány fn.-ből keletkezett; vö. 1211: Pagan szn. (PRT. 10:507). (FNESZ. 518.) 1. Ujpogány: Pécsi utca: Ricsistya, '-ba: Gyúkiná brdá: szh. Nóvi Pogán: szh. Rityistye: szh. Gyukino brdo [K3: Gyukino Berdo, Gyakino Berdoi Dülő; sz K9: Gyukino berdo; 1, r, sz, sző P: Gyukino Berde, Pécsi utca MoFnT2: Ujpogány] U, Fr. 2. Kosut utca: szh. Përin brég 'Perin brijeg' [Kossuth Lajos u] U, Fr. A régi falut Üjpogánnyal összekötő utca. Itt lakott egy, a találékonyságáról és lustaságáról nevezetes Përâ 'Péter' ragadványnevű ember. 3. Temető: n. Kerihóf 'Kirchhof: szh. Groblyë 'Groblje' Te. 4. Bákina bástya: szh. Bákiná bástya 'Bakina basta' Ke. Jelentése 'nagyanyó kertje'. 5. Udvardi ut: n. Udvarar Përk 'Udvarer Berg' n. Udvarar Veg 'Udvarer Weg': szh. Udvárszki pút 'Ud-