Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Az adatközlők nem ismerték: 28. K8: Pod Rasztina, Podrasztinom, Podrasztina, Tölgyesalja K12: Tölgyes-alja P: Pod rasztinom — 31. K8: Orlinác, Podorlince K9: Podorlince P: Podorlin MoFnT2: Sasfészek — 42. MoFnT2 : Szelistye. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8 = 1860: BiÜ 931., 1865: BiÜ 933., 1893: BiÜ 933. — K9 = 1855: BmK 241. — K12 = Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — NB = 1894—1904: 2597 — Hnt: 1973 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Győrfi Béla ált. iskolai tanító. — Adatközlők: Blaskovics Mihály 49, Jávorká József 63, Miklóssy Gyula 59, Orovicza György 51 é. 155. SZEMÉLY Szemej: Szemel, -be, (-ben), -bű, (-bői), -i: szh. Szëmëly, u Szëmëlyu, u Személy, iz Szëmëlya; Szëmëlycsân, Szëmëlycsânkâ 'személyi [BC1, 4—6, SchQ3— 9: Személy BC2: Szemellj BC3: Semelly SchQl: Szemel SchQ2: Szemelly Hnt, Bt, MoFnT2: Személy] — T: 947 ha/1645 kh — L: 508. A török hódoltság alatt népessége kicserélődött. A 17. század végén lakói r. kat. délszlávok (horvátok) voltak. Lakosságának magját azóta is ezek leszármazottai teszik ki. Néhány magyar a 18. század elejétől, német pedig a 18. század közepétől már élt itt. A magyarok nagyobb számú beköltözése a múlt század második felében indult meg. A német anyanyelvűek pedig inkább a külterületen telepedtek meg. 1930-ban 131 magyar, 1 német és 337 horvát anyanyelvű élt a faluban. Az 1970. évi nemzetiségstatisztikai felmérés (A baranyai nemzetiségekről p. 63.) Személyre vonatkozó adatai nem értékelhetőek. Személy [1266: Schemel: Györffy 1:383.]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Vö, 1214,1550: Scemel szn. (VárReg. 328.). Az alapjául szolgáló szn. forrását némelyek a lat. Simüis szn.-ben keresik. Ilyen nevű apátja volt a pannonhalmi apátságnak a 12. sz. végén. L. azonban m. személy fn., valamint cseh. R. Semil szn. (FNESZ. 603). 1. Iboja utca: szh. Sumszki szokàk 'Sumski sokak' [Ibolya u] U, Fr. A szh. elnevezés az utca végétől nem messze fekvő erdőre (suma) utal. 2. Bolt: szh. Dutyán 'Prodavaonica' [Vegyesbolt, Trgovina] É. 3. Kocsma: szh. Bircuz 'Tocionica' [Italbolt, Tocionica] É. 4. Tejbegyüjtő: szh. Mlekárá 'Mljekara' [Tejbegyűjtő] É. 5. Kosut utca: szh. Góimyi kráj 'Gornji kraj' [Kossuth Lajos u] U, Fr. A falu magasabban fekvő része. Innen az elnevezé: gornyi 'felső'. 6. Hősök tere Tér, Fr. A téren áll a hősök szobra. 7. Hősi emlékmű: szh. Szpomënik 'Spomenik' Emlékmű. Az 1. világháborúban elesett személyiek emlékére állíttatta a község 1922-ben. 8. Alsó megálló: szh. Dólnyá sztánicá 'Donja stanica' Autóbusz megállóhely. A falu mélyebben fekvő részén van. 9. Arany János utca: szh. Bogdánszki kráj 'Bogdanski kraj' [Arany János u] Az ott lakó Bogdán család nevéről. U, Fr. 10. Rendelő: szh. Doktor 'Lijecnicka ordinacija' [Orvosi rendelő] É. 11. Kultúrház: szh. Kulturni dóm 'Dom kulture' [Kultúrház, Dom kulture] É. 12. Iskola utca: szh. Skulszki kráj 'Skolski kraj' [Iskola u] U, Fr. 13. Pásztorház: szh. Szélszka kutya 'Seoska kuca' É. Jelenleg a falu kondása lakja. 14. Damjanics utca: szh. Dolnji kráj 'Donji kraj' [Damjanich u] U, Fr. A kis utca megépítésével és országút kialakításával körforgalomszerűen be lehet járni a falu nagyobb részét. A falu mélyebben fekvő része. Innen a szh. dolnyi 'alsó' elnevezés. 15. Iskola: szh. Skulá 'Skola' [Általános Iskola] É. Alsótagozatos iskola volt. Megszűnt. 16. Harangláb: szh. Zvoník 'Zvonik' É. 17. Bukarest: szh.