Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
153. KESZÜ Keszü, -be, -bü, -be, -i [BCl: Keszeö BC4, 5: Kesző BC6, 7, SchQl— 4: Keszü BC8, SchQ5— 8, K8/a, K8/b, K9, KlO/a, KlO/b, K16, TI, T2, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 836 ha/1453 kh — L: 555. A török hódoltság alatt lakott falu volt. A hódoltság végére népessége részben kicserélődött: maradék magyar lakossága mellé délszlávok (boszniaiak) költöztek. A délszlávok elmagyarosodása már a 18. század folyamán befejeződött. A múlt század közepétől kevés német, horvát és szerb anyanyelvű jött, de a betelepülők a falu magyar etnikumát már nem változtatták meg. 1930-ban 524 magyar, 1 német és 2 horvát anyanyelvű élt a faluban, 1970-ben 544 magyar és 10 német lakosa volt. — Pesty adatközlője, Zsuljevics Endre plébános szerint: „Keszü hajdan Horvát Keszü, ami azt bizonyítja, hogy horvát ajkú lakói voltak. Ma is sok család horvát nevet visel, ilyenek: Bagodics, Bernics, Vidákovics stb. Keszü neve valószínűen az illyr kesza — zacskó szótól származik, mi mellett bizonyít azon körülmény, hogy a helység minden részről dombokkal van körülvéve, egyedül Pécs felől birván nyilt bejárással, és így valóban zsákot képez. Régenten még Tóth ajkúak lakták, Keszanak hittak. Ma tiszta magyar lakossága van". — Fcs. : „Keszüi bordások" — mondják a környéken, mert sokan foglalkoztak itt bordakötéssel, azaz szövőszékhez bordát készítettek. Keszü [1192/1374/1425: Kesiu: Györffy 1:326.]. A m. Kesző, Keszi törzsnévből keletkezett. Ez török eredetű; vö. ótörök késük 'darab' <: kes- 'vág'. A magyar törzsek rendszerében egy törzstöredékre vonatkozhatott. (FNESZ. 331.) 1. Vendel-szobor Szo, Szent Vendel szobra. 2. Árok: Gát Vf. Forrása a legelőben van. 3. Pásztorház É. Pásztorok lakták. 4. Ásófalu Fr. A falu mélyebben fekvő, É-i része. 5. Temető [K8/a: ~; Te berajzolva] Te. 6. Fő utca [Petőfi u] U. A falu leghosszabb utcája. 7. Gyódi ut Üt. Gyód falu felé vezet. 8. Templom tér [Szent Anna tér] Tér a templom előtt. 9. Templom [Szent Anna templom] É. 1781-ben épült copf stílusban. 10. Iskola É. Rendeltetéséről. 11. Tanácsház: Jegyzőlak [Községi Tanács] É. A helyi tanács székhelye. 12. Paplak É. 13. Tanittóház É. 14. Tüzoltószertár É. 15. Pincesor Űt. Pincék vannak az út mellett. 16. Pinceluk Gs hely, pincékkel. 17. Aranylik Űt, kocsiút. 18. Kis-Gyód Fr, Köz. A gyódiak ezen jártak át Keszübe. 19. Morgó utca U. Egy öregember lakott itt. Ha kérdezték, hol lakik ezt válaszolta: Jókai tér, Morgó utca. 20. Jókai tér [~] Tér. 21. Tejcsarnok É. 22. Bolt: Kocsma [Szövetkezeti Bolt, Italbolt] É. Kettős rendeltetésű. 23. Kultúrház É. 24. Büszkelik Gs hely. Borospincék vannak itt. 25. Fősőfalu Fr. A falu magasabban fekvő, D-i része. A Vf-ok innen É felé folynak. 26. Pécsi-viz [K16, Bt, MoFnTl, 2: Pécsi-víz] Vf. Pécs felől érkezik. 27. Urasági-rét: Uradalmi-rét [K3: Pratum Dominale = uradalmi rét; K8/a, K8/b: Uradalmi rét; r] S, Mf, r. Régen az uradalomhoz tartozott. 28. Barát-főd [K8/a, K8/b: Uradalmi szt-föld; sz KlO/a: Barát föld; sz P: Barátföldi, Barátfölde NB: Barátföld] S, sz. — P. sz. „hajdan a Pécsett lakó Paulinus szerzeteseké volt". 29. [K3: Ager Dominalis = uradalmi szántó; sz] 30. Keszüi-árok: Malom-árok [Kl: Készei Gáth; Vf MoFnT2 : Keszü—Kökény i-vízf oly ás; Vf] Vf. A Malomvölgytől folyik Pécs felé. Régen 4 vízimalmot hajtott a vize a keszüi határban. 31. Főső-rét [K9: Felső rét; r, sz, 1] S, sz, r. 32. Elő-rét [K3: Ellő Rét; r K5: Előrét; r K8/a, K8/b, K9: ~; r, 1, sz KlO/a: Ellő rétek; r P: Ellő] S, r, 1. A falu elején van. Mivel itt legelő is volt, lehet, hogy a név az ellik igével van kapcsolatban, vagy az élő 'legelő' szóval. 33. Vízügyi ut [Kl: Via Pellérdiensium ad molas Keszőienses — a pellérdiek útja a keszüi malmokhoz] Út. A vízügyi hatóság építtette. 34. Alsó-malom [Kl : Mola inferior Keszöiensis Georgii Csapó —
