Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
15 1. ZÖK Zók, -on, -ru, -ra [BC1, 2, 4, SchQl: Zok BC3, 5, SchQ2, 4, 8: Zók BC6: Zoofc BC7, 8, SchQ3, 5—7: Zóók SchQ8: Zoók K2, 8: Zoófc, Zoofe K9, 10: Zok, Zook K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Zók] — T: 894 ha/1553 kh — L: 330. Zók a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt; lakói azóta is magyarok. Csak időnként tűnt fel a faluban egy-egy nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 323 magyar anyanyelvű lakta. Az 1941-ben Zók néven egyesült Zók és Pázdány községnek 1970-ben 318 magyar és 5 német anyanyelvű lakosa volt. — P. sz. „Zók... A legelők hegyes-völgyes helyeken. Szőllője jó asztali bort terem. Van a határban malom is. Határos Görcsöny mezővárossal". — A. sz. Zók nagyon régi település. Sokan emlékeznek arra, hogy az 1920-as ásatások idején még kőszerszámok is előkerültek. Nh.: A töröknek vára volt Zokon. Innen ostromolták Szigetvárt. — Fcs.: „Zók zokogó, Pázdány papogó" (Berze Nagy 2: 595.). Zók [1290 k.: Ozold: Györffy 1:409; 1332—5: Zold, Zolk: uo.] A R. Ozold névalak talán egy m. R.* Ozor (< szb.-hv. R. Ozor) szn.-ből képződött. A további alakfejlődésben a határozott névelőnek felfogott szóeleji *a < o elmaradása, -d : -k képzőcsere, valamint ol > ó hangváltozás játszott szerepet. (FNESZ. 721.) 1. Bicsérdi országút Űt. Bicsérd felé vezet. 2. Téesz kúttja Kút. A tehenészethez szolgáltat vizet. 3. Szöllősi ut: Vacsoravesztői ut Űt. Bicsérd határán át a Vacsoravesztő-csárda mellett vezetett Kővágószőlős felé. 4. [K8: Uradalmi korcsma; É] Ma is álló ház az ÉK-i faluvégen. Régen kocsma volt. 5. Simonék házik É. A ház udvarában, kertjében sírokat találtak. Arányos felől a második ház a K-i házsoron. 6. Pázsit: Falu fölött [K3: Supra possessiones; 1 K9, P; Pázsit; 1 K10: Gyöptörés; sz] S, 1, sz. Ma itt áll a tsz istállója. 7. Marhaistáló : Téeszistáló É. 100 férőhelyes istálló. 8. Uradalmi-szöllő [K3 : Uradalmi szérű K9 : Szöllő] S, sz, K-re lejt. 9. Síd híggya: Séd-hid Híd. 10. Vincellérlakás [K8: Szöllös lak: É] É. Uradalmi épület volt; a vincellér lakott itt. 11. Pap Antal-köröszt: Gyöpiköröszi Ke. 12. Pázdány, -ba, -bu (-ru), -ba (-ra), -i [BC1, 4: Pazdan BC1: Paszdany BC2, 3: Pazdany BC5, 8, SchQl—5, K3, 12, P: Pázdány BC6, 7, SchQ6—9: Pázdán K8: Pászdány, Pászdán K9: Pazdán Hnt, Bt, MoFnT2: Pázdány ma Hiv.: Pázdány u] Fr. 1941-ig önálló falu volt. Ekkor Zók néven Zókkal egyesítették. Ide tartozik: 4, 5, 9, 10, 17—19. — Pázdány középkori magyar falu (Csánki 2:515) a török hódoltság alatt is lakott hely volt; lakói azóta is magyarok. 1930-ban 94 magyar és 1 egyéb anyanyelvű lakta. — Pázdány [1480: Csánki 2:515 Pázdán(y) a.] etimológialag azonos a Pazony hn.-vel. A Pazony ~ R. Pozdum hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö 1287: Pazdan szn. (MonString. 2:220.) Az alapjául szolgáló szn.-hez 1. Pázmánd szócikkét. (FNESZ. 474.) 13. Falu szürüje: Szérű [K2: Csűr, ill. szérű jele a térképen] S, ke, sz. A 18. sz. végén a gazdák közös cséplőhelye volt. 14. Buszváró É. Rendeltetéséről. 15. Tüzoltószertár É. Rendeltetéséről. 16. Varga-bőt: Vegyesbót: Italbót Ma vegyesbolt és italbolt van a kis épületben. 1945-ig D. Varga Pál szatócsüzlete volt. 17. Harangláb: Pázdányi harangláb É. Azelőtt fából volt. A mai harangláb fülkéjében kis Mária-szobor áll. 18. Tanár oki-kör őszt Ke. A Tanároki út bejáratánál áll. 19. Tanároki ut. Hor, szurdokút, amely az Ótemető mellett a Tanárokba vezet. 20. Fő utca [Arany János u] U. A mai Zók legnagyobb utcája. 21. Zók, -ra Fr. Ide tartozik: 1—3. 6—8. 11. 13— 16, 20—34. 22. Iskola É. Csak alsó tagozat jár ide. 23. Harangláb: Zóki harangláb É. 1914-ben épült téglából. Fülkéjében Szent Flórián-szobor áll. Előtte he-
