Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
150. SZ AB ADSZENTKIRÄL Y Szabadszentkiráj : Szentkiráj, -on, -ru, -ra, -i [BC1: Szent Király BC4: Szabad Sz. Király BC5: Szentkirály BC7: Szabad Szent Király BC8: Szt. Király SchQl, 3—9: Szabad-Szent-Király SchQ2: Szabad Sz. Király SchQ4: Szent Királ Kl: Sz. Királ K8, 9, 12; P: Szabadszentkirály Hnt, Bt, MoFnT2: Szabadszentkirály] — T: 1283 ha/2230 kh — L: 822. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt; magyar egytelkes nemesek lakták. A hódoltság után a helység teljes lakossága visszaszerezte korábbi nemességét. Kiváltságai alapján kapta meg Szentkirály a mezővárosi rangot, és használhatta a Szabad- megkülönböztető nevet. Az 1. világháború előtti évtizedekben néhány német, tót, horvát és egyéb anyanyelvű lakosa is volt. A 2. világháború után néhány német család költözött ide. 1930-ban külterületével együtt 975 magyar és 1 egyéb anyanyelvű élt itt. 1970-ben 802 magyar és 28 német lakosa volt; 1 fő vallotta magát délszlávnak. A. sz. lakói a menekülő Zsigmond királynak segítettek, s jutalmul ezért kapták a kutyabőrt. P. sz. mezőváros volt. Fcs.: A „szentkiráli nömösök" (nemesek) egykori hiúságán élcelődik az az anekdota, amely szerint a falu bírója és az esküdt egy pár csizmában utazott a közeli Pécsre. Kocsin ülve csak a „szélső" lábukon volt csizma, a csizmátlan lábak takaró alatt maradtak. (Berze Nagy 2: 566.) — Az ózdi verebek csúfolódásért igen haragudtak. Szabadszentkirály [1353: Zenthkyral: AnjouOkm. 6:60; 1326: de S. Rege: Györffy 1:388]. A Szentkirály hn. azzal kapcsolatos, hogy a falu templomának első királyunk, Szent István volt a védőszentje. A megkülönböztető szerepű Szabad- [1799: Vályi 3:375] előtag a településnek mezővárosi voltával és a lakosság többségének nemesi rangjával kapcsolatos. (FNESZ. 78, 590.) 1. Zerényi ház: Fobirói ház: Főbírói lak É. Zerényi Lajos, egykori főbíró háza. 2. Tapóca : Tapolca Tó. Néhány évtizeddel ezelőtt fürdőt építettek itt, de ma már el van hanyagolva. 3. Afész: Afész É. A fémipari szövetkezet központja. 4. Egésségház, -ba É. Az orvosi rendelő. 5. Plébánia É. 6. Kis utca [Zöldfa utca] U. Nagyon rövid utca. 7. Óvoda: Napközi É. 8. Templom É. A környék egyetlen katolikus temploma. 9. Gül baba: Réti sánc Park. A. sz. a sok rózsáról nevezik Gül babának. A török időkben sáncféle volt itt és állítólag temető is. 10. Tanittóház É. 11. Templom utca [~] U. A templom mellett megy el. 12. Tanácsháza [~] : Városháza É. „Ev vót a nömösi Városház." 13. Orvos-lak É. Orvosi lakás. 14. Kocsma É. 15. Kultúrház É. 16. Téjesz-iroda [~] : Csendőr laktanya É. 17. Tüzottó szertár É. 18. Vas-hid Híd. 19. Fő utca: Szent István utca [Petőfi Sándor utca] U. Az egész falun keresztüimenő fő utca. 20. Kutyaszorittó ucca: Zsák utca U. Az a.sz. az utca befelé elkeskenyedik, összeszűkül; mások szerint sok kutya volt erre. 21. Liget, -be: Hősök ligete Park. Az első világháború halottainak emlékére ültetett park. 22. Takarékszövetkezet É. 23. Liget utca U. 24. Patika: Gyógyszertár É. 25. Ligeti-köröszt : Ligeti kérészt Ke. A Hősök-ligeténéi van. 26. Köz-kut Kút. Valamikor „gémös" kút volt, közös kút. 27. Temető Te. 28. Temető utca: Csend utca U. A temető felé vezető utca. 29. Asószöglet: Alsoszöglet : Szilaj-domb Fr. Az a. sz. „ety kicsit magasabban fekszik, meg ojjan tűzről pattant menyecskék vótak itt". 30. Vásártér Tér. 31. Pásztorház É. A település szélén van. a tehénpásztor lakott benne. 32. Asó iskola: Gojós iskola: Gyogyós iskola É. A falu végén található, a fogyatékos gyermekek járnak ide. 33. Szent Vendel-szobor Szo. Nagy állatvész elmúltával állították hálából. 34. Rozmaring utca: Ujvirág utca: Ásó utca: Velényi utca U. Rendezett, szép, virágos utca, amely a falu legalsó utcája, ez vezet Velény felé. 35. Dobina, '-ba [MoFnT2 : Oláhtelep] Fr. A velényi határ felé esik, cigánytelep.
