Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
így népiesen, mert az út Gyöngyfára vezet. 72. Poletár: Proletár Fr. A szerb megszállás idején az uradalom házhelyeket parcellázott itt. Szegény nép lakta. 73. Tóték kőzik Út, Köz. Ezen jártak át a Kuckóba és Ilonkába. 74. Felszabadulás ut [~] Út. Az állomáshoz vezet. Ezen érkeztek a felszabadító szovjet csapatok. 75. Típus, -ba Fr. A második világháború után a Felszabadulás útján épített típusházak sora. Volt uradalmi cselédek számára épült. 76. Cédulaház É. Vásárok idején használták. Ma a gépműhely irodája. 77. Vásártér: Sportpája A két vüágháború közt levente-gyakorlótér is volt. 78. Varsány-árok Vf. A K-i földekről vízlevezető árok. 79. Temető-gödör: Sárgafődes-gödör: Szentiváni kendöráztató Gö. Mély víztartó hely. Kendert is itt áztattak. 80. Szentiványi-temető Te. A déli falurész önálló temetője volt. A magas talajvíz miatt 1967 óta ide nem temetkeznek. Szép síremlékek vannak benne. 81. Káposztás S, k. Kis parcellák, egykor káposztaföld volt. 82. Délikert-rétek [K12: Délikerti rét; r] S, k, r. 83. Vasútállomás: Álomás, -ra [Bt, MoFnT2: Királyegyháza—Rigópuszta Vasútállomás] 84. Rigópuszta [BC8: Gusztávmüve SchQ5, 6: Gusztávmüve SchQ7, 8: Gusztáv-Műve SchQ9: Gusztáv-Műve K16: Gründrams; Pu., majd Gusztávműve; Pu] Mai nevét 1951-ben kapta; az elnevezés korábban dűlőnév volt. Batthyány Gusztáv hitbizományi birtoka volt. A szabadságharc után a család birtokát elvesztette. Ide tartozik: 85—92. — „1837. évben keletkezett. Kezdetleges nevei: Űjpuszta, Vörösmajor (az épületek színéről), majd Gerdei puszta, mivel ehhez a községhez tartozott, hol az urbériség fennálltáig a gazdatiszt lakott, A megállapított földrajzi neve Gusztávműve, volt birtokosa, gr. Batthyányi Gusztáv neve után ..." (MNemzMúz, Hatos G. levelezése Baranya Helys. n.-hoz p. 45—46.) — Lakói mindvégig magyarok voltak. 1930-ban 207, 1970-ben 142 lakója volt. — P. sz. Gusztáv műve „Puszta Szent Ivántól D-re 1/4 órányi távolságra; csak 1841ben többnyire kiirtott erdőből keletkezett; nevét akkori birtokosa, gróf Batthyányi Gusztávtól nyerte. Jelenleg a Biedermann család birtoka. Vidéke, földe Szent Iván és Szent Gál községével azonos!" 85. Védett park Park. A kastélyt övező szép parkot 1976-ban nyilvánították védetté. 86. Kastéj É. [Kastély, Szociálisotthon] A Biedermann család építtette; nemrég modern, új szárnnyal bővítették, öregek szociális otthona. 87. Intézöilak É. Ma a szoc. otthon irodája. 88. Téeszmajor: Alsómajor : Rigópuszta Maj. Régi és új épületekkel ma az Úttörő Tsz. céljait szolgálja. 89. Hidroglóbusz: Víztorony É. A Téeszmajort és szociális otthont egyaránt ellátja vízzel. 90. Borjunevelő É. Üj létesítmény. 91. Tehénistálló É. 100 férőhelyes új istálló. 92. Magszáritó É. Rendeltetéséről. 93. Kanáris: Bükösdi-viz [K12: Bükösdi csatorna; K16: Bükkösdi víz; Vf Bt, MoFnT2: Okor] Vf. 94. Pöszéri határ: Kacsótai határ [K16: Peszéri mjr] A középkori "Pezery iuxta Okur" település területe Szentdénes és Kacsóta közt megosztva. Lásd Györffy 1:371 alatt! 95. Pöszéri-sarok: Pórag-rétek: Százölesök S, r. — A. sz.: Pöszér puszta határára dőltek. 100 öl volt a területe itt egy-egy rétdarabnak. 96. Szentlőrinci határ [K8, 9, 10: Szentlőrinczi határ] Szentlörinc Baja dűlője képezte itt a határt. 97. Főső-rétek [K8: Felső rét; r, 1 K9: ~; 1, r, sz K12, 16: Felső rétek; r] S, r. A határ felső, ÉNy-i részén fekszenek. 98. Körtélös: Körtvéjös, -be [K8: Körtvélyes; 1 K9: Kőrtéles; 1, r, sz K10: Körtéles; 1 K12: Körtélyesfajzás; 1 P: Körtvélyes; 1 „Most is egypár vadkörtvélyfa létezik benne."] S, 1. Egykor nedves 1, r, sok vadkörtefával. Faizási illetékként osztották ki. Ma elég kopár. 99. Osztott-födek [K8: Osztott föld; sz K9: Osztót földek; 1, r, sz K12: Osztott földek; sz P: ~] Az úrbéri rendezéskor kiegészítésként osztották. 100. Tárcsái ut Üt. Tarcsapuszta felé vezet. 101. Kanászkut Gémeskút. A konda delelt a környékén. 102. Tárcsái határ [K8: Tárcsái puszta] Szentlörinc határába,
