Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
A temetőtől nem messze éjszak nyugatra oly töltések, melyek itt létező országútra mutatnak, láthatók". 7. Izsák-köröszt Ke. Izsák József állíttatta 1823-ban. 8. Autóbuszváró: Buszváró Üvegezett bódé. Rendeltetéséről. 9. Gőzmalom: Klejsz-malom É. A K-i házsor 214. sz. telkén állott a felszabadulás előtt a falu egyetlen ipari üzeme, Kleisz Nándor gőzmalma. A tulajdonos később Szentlőrincre települt, és épületét lebontották. 10. Kultúrház: Mozi: Palai-kocsma: Buzaiűrág-presszó É. Az intézmények egy házban, az egykori kocsmában vannak. Míg Szentgál önálló falu volt, itt zajlottak a búcsú ünnepségei és a vigasság. 11. Köz: Nyugati köz: Hiricsi köz: Pörgős köz: Köröszt utca Köz. A házsor a 34—35. sz. között megszakad, és itt széles földút, csapás halad a Hiricsibe. A Pörgős család lakik a sarkon. A köz a Petőfi utcát keresztezi. 12. Keleti köz: Szentkiráji útra járó: Tüzszertár köz Köz. Ezt a közt csak 1867 után, az úrbéri rendezés során alakították ki. Addig itt nem volt kijáró. 13. Tüzszertár: Szentgálitüzszertár É. 14. Vegyesbolt: Bót [ÁFÉSZ-bolt] É. 15. Marton gödre: Pavel gödre Gö. A vertfalú házakhoz agyagot termeltek itt ki. Az ott lakó családok nevéről. 16. Gazdakör É. A felszabadulás után pár évig működött. 17. Vörös Anderék köröszt je: Pali papa köröszt je: Csirkéék körösztyik Ke. Csirkéék háza előtt áll. Elmosódott felírása valószínűleg: Szabó Nándor 1882. 18. Sütöde É. Pékség. 19. ÁFÉSZ-fölvásárló É. Rendeltetéséről. 20. Szengáli Iskola [Állami Általános Iskola] Szentgál község építtette 1900-ban. 21. Mestör köz: Szengyenizsi ut [Szentdénesi út] Űt. Földút. Évszázadokon át határ volt Szentgál és Szentiván között, 22. Szentivány : Szentiván: Magyarszentiván [BC1: Szent Juan BC2: Szt. Ivan BC2, 3, 5: Szent Ivan BC4: Szentivan BC6, 7, SchQl, K9: Szent Ivány BC8: Szt. Ivány SchQ2, 3: Szent-Ivány SchQ4—9: Szent-Iván K8, 10, 12, P: Szent Iván Bt, MoFnT2: M agyar szentiván] Fr. Korábban önálló falu (1940-ig). Ide tartozik: 22—82. — Szentiván a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt, népessége azóta is magyar. Csak a múlt század második felében jelent meg a faluban néhány nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 455 magyar, 1 német és 3 horvát anyanyelvű lakosa volt. — Nh. : Szentiván ősi temploma a Sarok falurészben állt. Alapfalai ismételten előkerültek házalapozáskor és vízvezetékgödör ásásakor. Körötte temető volt, ahol sok csontot találtaié A Szentiványi ősi birtokos család egy késői leszármazottja még a századforduló idején is a faluban élt. — P. sz. Szent Iván „Egészen róna vidéken fekszik, az egész határban csak legkisebb domb sem találtatik. Egykor itt több kisebb-nagyobb mocsár létezett, de a lecsapolás következtében ezek ma már rétek és legelők. 1715-ben Szent Iván már létezett, mint a Szt. Király nevü plébánia fiókegyháza". 23. Plébánia É. Északon Szentiván első épülete. A 14. században már volt a falunak plébániája. A ma is álló 1813-ban létesült; azóta vezetnek itt anyakönyveket. 24. Szentiványi Iskola [Általános Iskola] É. 1819-ben épült, tanítói lakkal. Kis harangtornya is van. 25. Vízmű: Törpe-vízmű É. Az első artézikutat 1949-ben fúrták; a Vízmű 1962-ben létesült. Az 1970-ben fúrt új, bővizű kút lehetővé teszi a gazdaságok, a gépjavító és a magánházak vízellátását. 26. Orvoslakás É. 1970-ben épült. 27. Egészségház: Védőnői-lakás É. 1970-ben épült. 28. Templom: Katolikus-templom: Krisztuskiráj-templom [1941 előtt: Keresztelő Szent János-templom] É, toronnyal. 29. Templom-park Park. 30. Szentháromság-szobor Szo. Koszér Ferenc állíttatta 1928-ban. 31. Artézi-kut Kút. Ez szolgáltatja a törpevízmű vizét. 32. Pártház É. Az MSZMP helyi székháza, korábban falufürdő volt. 33. Uj iskola [Általános Iskola] É. 1966-ban épült. 34. Gallovics-iskola É. A felszabadulás után egy ideig Gallovich Árpád terményfelvásárló házában béreltek egy helyiséget tanterem céljaira. 35. Petőfi
