Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

J Nagykozár előtagjával van korrelációban. A Kozár hn. a kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny hn. szerb-horvát eredetű szn.-ből (Misijén) keletkezett. (FNESZ. 356, 446). 1. Üszög, -be: Üszök, -be: Üszögpuszta [BC1: Izud, Vőszegh BC3, 8, SchQl—4, 8, 9: Üszögh SchQ5: Üszögh SchQ6: Üszögy SchQ7: Üsződ 1799: „Zu Üszeg auf dem Hügel ein grosses Herrschaftsgebaude. Gehört dem Theod. Battyáni." (G/4. I. k. 445.) K9: Praed. Üszögh; puszta KIO: Puszta Üszögh K12: Üszög-puszta K16: Üszög psz. Hnt, Bt, MoFnT2: Üszögpuszta] Lh, Maj. Üszög középkori magyar falu (Györffy 1:401) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. század első felében is. A század második felében épült itt urasági kastély kis majorsággal. Lakói magyarok és németek voltak, de élt itt néhány délszláv család is. 1920-ban 329 magyar, 3 német és 6 horvát lakosa volt. Jelenleg a Pécsi Állami Gazdaság egyik telephelye és majorja, ahol új lakótelep is épült. Ide tartozott korábban: 1—18, 19—23, 25, 74—89. 2. Kastéj [Kastély] É. Urasági kastély volt. Nemrég felújították, és jelenleg szálloda. 3. Lóistálló É. 4. Marhaistállók É. 5. Karám: Borjukarám Borjuszállás. 6. Főműhej: Műhejök É. 7. Versenypája: Lóversenypája Füves térség, versenypálya. A Pécsi Állami Gazdaság létesítette. 8. Porta A Maj bejárata. 9. Konyha: Etteröm É. 10. Futtató: Jártató Itt futtatták a versenylovakat. 11. Uj sor: Uj házak É, U. Űj utcasor a majorban. 12. Magtárak É. Gabonatárolók. 13. Magtárudvar : Kombájnszérü Tér. Ide hordják a betakarított terményeket. 14. Szárittó, -ba. Itt szárítják a gabonát és kukoricát. 15. Üszögi-halastó : Halastó [Bt, MoFnT2: Üszögi víztároló] Tó, víztározó. 16. Halastói-árok [MoFnT2: Üszögi-árok; Vf] Vf. 17. Cselédházak: Abesszin-negyed Lh, Maj. Korábban cselédházák voltak, majd cigányok és gazdasági dolgozók lakták. 18. Üszögi temető: Temető Te. Üszöghöz tartozott. 19. Újtelep [Hnt, Bt, MoFnT2: Újtelep] Tel, Fr. Ide tartozik: 19—27. Üj, még épülő, fejlődő Fr. Szinte Pécs „elővárosa" DK-en. 20. Pécsi ut [Pécsi út] U, Üt. Pécs felé vezet. 21. Zrinyi utca [Zrínyi u] U. 22. Toldi utca [~] U. 23. [K8/a: Fő dűlő; 1 és „szabad főid" K8/b: Szabad föld; sz K9: Fő düllő; sz] 24. [K9: Úsztató; 1] Régen itt fürdették, úsztatták a legelőre hajtott jószágokat, főleg a birkákat. 25. Újfalu [MoFnT2 : ~] Fr. Ez is most van épülőben. 26. [K8/a, K8/b: Gödrök; Î] 27. Kinizsi utca [~] U. 1925—30 között itt alföldi (nyírségi és Szeged vidéki) családok telepedtek le. Akkor Horti-telep [Horthy-telep] volt a hely neve. 28. öreg-szöllők [Bt, MoFnT2: öregszőlő-dűlő] Ds, Os, sz, sző. Korábban itt elsősorban sző volt. 29. Alsó-högy [MoFnT2, Bt: Alsóhegy-dűlő] Ds, sz, sző, Lh. 30. Megyé-sürü [K8/a, K8/b: Megye sürü; 1 K9: 1, r, sz] Os, sz. Korábban e, irtásföld lehetett a kiskozári faluhatár mentén. 31. Szurdok, -ba [K10: ~] Hor, Os, sz. 32. [K9: Kápolna; r] 33. Pásztorház: n. Hâlddrhâusz 'Halterhaus' É. Pásztorok lakták. 34. [K9: Téglavető; r, sz] 35. Malom-szög [K3: Malom szög; sz] Os, sz, ma Fr. Alatta régen malom állott. 36. Munkácsi utca [Munkácsy u] U. A gyermekek névhasználatában: Muki, -ba. Római-kori hamvvedret, üveggyöngyöt találtak itt. 37. Kendörfőd [K8/a, K8/b: Kenderf.; sz, 1, r] Os, sz, k. Korábban kendertermő hely volt. 38. Móra utca [Móra Ferenc u] U. A gyermekek nyelvében: Móri utca. 39. Pécsi utca [~] U. A Pécs felé vezető út közelében. 40. Alkotmány utca [~] U. Űj Fr. 41. Gárdonyi utca: Vendégváró utca [Gárdonyi Géza u] U. Esőzések idején sok sár „várja" itt a vendégeket. 42. Malomárok [K12: Csatorna; Vf] Vf. Egykor malmokat hajtott. 43. Malom-rét [K8/a, K8/b, K12: ~; r K8/c: Malomnál] S, Vö, r. Régen malom állott mellette. A K8/a telekkönyvi melléklete szerint: Malomhely, amely 1854-ben „Rausch Venczel szerződéses molnár" tulajdona volt. 44. Kenderfődi-árok Vf. Itt áztatták a ken-