Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
122. [K2: Gyöp Torres, Gyöp Törés; sz] 123. [K2: Közöb Döllő, Köszép Düllő; sz].124. [K3: Szabad földek; sz] 125. Kertvég [Kl : Tekenyőhát, Nagy Tekenő Hát] S, sz. A kertek végében van. 126. [K2: Hanf Feld K3: Kenderföld; sz] 127. Falu ajja: Falun-alatü-düllő [K2—3: Falun alul, Falu alja; sz K8: Falualjai rét; r.K12: Falualja] S, sz. Korábban rét volt. Kisbicsérd alatt van. i Az adatközlők nem ismerték: 17. K5: Felső vető — 18. K5: Birka legelő — 20. K5: Gyümölcsös — 21. K5: Cseléd kert — 22. K5: Gazdasági udvar — 23. K5: Takarmányos — 24. K5: Birka legelő — 25. K5: Téglavető — 43. K2: Czirok helyi Mező K3—5: Sütki föld, Sütfei föld, Sütfö, Sütfői dülő K5: Alsó vető — 44. K2: Sombokor Mező K3—5: Hosszú Mező, Hoszu Mező — 50. Kl : Antiquum Bicsérd — 55. K2: Nyólcz Hóid Mező — 63. K2: Hanf Felder — 71. K2: Fünff Kürchner Strasse K5: Széles, csapás — 75. K2: Zoki Rét — 83. K5: Árkok közt Zsidó rétig — 84. K5: Köles föld alatt — 91. K2: Ződ bokor — 95. K2: Bíróság, Bírósági Rétek — 96. K5: Szegődményes legelő — 100. K2: Ugra Mallom Mező, Ugra Mona M(ező) K3—5: Malom dülő, Malomi dülő — 106. K2: Kis Malomi P.étek, Kis Malom Toja Rétek K3—5: Falu alja, Falu aljai rét — 107. K2: Kis Malom — 109. K2: Lokháti Mező — 112. K5: Szegődményes földeknél — 113. K5: Malom hídnál — 114. K5: Árkok közt kölesföldig — 117. K2: Zoki Ut Mező, Zooki uttra Mező — 119. K2—3: Kaidon Kuttya, Gajdon Kuttya, Gajdon Kut, Gádon K5: Szegődményes földek — 120. K2: Zoki alá Dülő — 122. K2: Gyöp Torres, Gyöp Törés — 123. K2: Közöb Döllő, Köszép Düllő — 124. K3: Szabad földek — 126. K2: Hanf Feld K3: Kenderföld. Nem tudtuk lokalizálni: P: Hátsziget; r K9: őszbokor; sz P: özbokor; sz Kl: Film Hant, Fölhant Halom Kl : Bicsérdi Kertek Kl : Tekenyöshát Dombocska Kl : Marha Élő föld, Marha élő szabad Föld Kl : Kis Derék Ut Kl : Háromágú Kő Kl: Tőtös Kl: Róka Lukak K16: Gyaláni Korcsma K16: Királyi malom. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1750 k.: ML. fasc. 487. No. 23/a, 1754: GT. 144. — K2 = 1786: GT. 132.; GT. 137/c. GT 164. — K3 = 1818: GT. 164/b; 1830 k.: GT. 122., 1830: GT. 27/c — K4 = 1858: GT. 167; 1860 k.: GT. 164/e; 1863: GT. 164/c — K5 = 1863: GT.'164/d; 1870 k: GT. 164/f; 1877: GT. 164, g ; 1892: GT. 51/c; 1900 k.: GT. 51/d — K6 = 1750: Bm. L. Inquisitiones 10—13. 24. — K8 = 1863: BiÜ 66. — K9: 1855: BmK 30." — K12 = 1865. Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560 — P: 1865 — Hont: 1973 — BL: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Szlavicsek Ida főiskolai hallgató — Adatközlők: Vasvári Géza, 84, Kajsza János 75, Tóth József 71, Fux Tivadar 50, Velcán Jánosné 45, Erős Ágoston 40 é. 146. PELLÉRD Pelle: Pele: Pelér: Pelérd, -én, -ról, -re, pelérdi [BC1, 3—5, 7,' 8, SchQl—9: Pellérd BC6: Pelérd Hnt, Bt, MoFnT2: Pellérd) — T: 2101 ha/3651 kh — L: 1355 A török hódoltság alatt folyamatosan lakott helység volt, magyar lakossággal. A hódoltság után a környék egyik legnagyobb helységének számított. A magyar lakosság mellé a múlt század középső harmadában néhány német és szláv család telepedett le. Á múlt század harmadik harmadában már valamennyi nem magyar anyanyelvű lakosa beszélt magyarul. 1930-ban 1135 magyar és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 1220 magyar és 117 német lakta. Pellérd:- [1305/1372: Pelerd: Györffy 1:367]. Bizonytalan eredetű. Talán figyelembe vehető a kun Beler [tkp. 'tudó'] szn. (1292: ÄÜO. 12:534), amelyet egy keresztény kun úr viselt. L. még ném. Peller szn. — Javasolt szláv származtatása elfogadhatatlan. (FNESZ. 506.) •— Fcs.: „pelérdi torma", „tormások". Az itt termő torma nagyon jó, a pécsi piacon is jól ismerik. A pellérdieket ,Nándoroknak" is nevezik a sok Andrásról (< Andër— Bander).
