Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

út) — 42. K8: Falu fölött — 43. K3: Szilfai düllők — 46. K2, 8: Szil Megye — 48. K2: Sémita ad Berkesd ducens (...gyalogút) — 49. K2: Sutra — 51. K9: Kellő, P: Kellő rét — 56. K12, 15: Hódor — 57. K15: Felhágó dülő — 58. K9: Széllyelszórt — 63. K2: Csere — 65. K2: Vineal Hódos Oldal dictai (= Hódos Oldal nevű szőlők) — 68. K9: Házikert — 70. K8: Kender föld — 76. K9: öreg cső völgy — 85. K8: Erdőközt — 87. K2: Via ad Hassag ducens — 96. K8: Mányora dülő P: Monya, Manya. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1786: P.várad 2. Térkép a Baranya megyei Levéltárban — K8 = 1862: BiŰ 175, 1874/5: BiÜ 176. — K9 — 1855: BmK 75. — K12 = 1884: Kat. színes birtokvázrajz — K15 = 1865/86/92: Kat. t. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főiskolai docens. — Adatközlők: Farkas György 68, Farkas János 74, Farkas Mihály 66 é. 145. BICSÉRD Kisbicsérd: Nagybicsérd : Bicsérd, -én, -ről, -re, -i [BC1: Bicherd, Bichard BC3, 4, 6, 8, SchQl, 2, 5—9: Bicsérd BC5: Bicsird BC7: Bicsérd Occidentalis (= Nyugati Bicsérd), Bicsérd Orientális (= Keleti Bicsérd) BC9: Kis-Bicsérd Hnt, Bt, MoFnT2 : Kisbicsérd, Nagybicsérd Hnt, Bt, MoFnT2 : Bicsérd] — T: 1962 ha/3409 kh — L: 1041. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A falu lakossága korábbi helyéről [lásd 50. szám: Antiquum Bicsérd] valószínűleg a 18. század elején költözött a jelenlegi helyre. Üj helyén a falu Nyugati-, ill. Kisbicsérd és Keleti-, ill. Nagybicsérd néven vált ketté. Közigazgatásilag a múlt század végén, az 1880-as években vált szét, és 1950-ben egyesült ismét. A falu népessége magyar, csak a múlt század közepétől volt néhány nem magyar anyanyelvű lakosa. 1930-ban a két Bicsérden együttvéve 767 magyar és 3 egyéb anyanyelvű élt; külterületi helyein 227 magyar anyanyelvű lakott. 1970-ben a községnek összesen 1019 magyar, 17 német és 6 délszláv lakosa volt, ebből külterületen élt 193 fő. — Fcs.: „lótartó Bicsérd". A falu híres volt régen a lótenyésztéséről. „Kisbicsérd kisbicska, Nagybicsérd nagybicska" (Berze Nagy 2- 595.) „Bicsérdi tormások'''-nak is hívták őket, mivel tormát vittek a pécsi piacra. Bicsérd [1262/1413: Bulchew: Györffy 1:285]. A m. R. Bülcső névváltozat talán a szn.-ként használt bölcs (R. bülcs) mn.-vel kapcsolható össze, bár gondolhatunk a bölcső fn.-re is. A mai névváltozat kialakulásához 1. 1332—5: Bűlchir (Györrfy 1:285), 1397: Bulcherd (Csánki 2:478), 1542: Bycherd (uo.). (FNESZ. 109.). 1. Kosut utca [Kossuth Lajos utca] : Kisbicsérd Fr. 2. Kis utca : Ságvári ut [Ságvári Endre út] U. Azért hívják így, mert kicsi. 3. Nagy utca: Rózsa Ferenc utca [Rózsa Ferenc utca] U. A Kis utcához képest nagy. 4. Jeddzőség, -re: Tanács, -ra [Községi tanács] É. 5. Köröszt: Kereszt Ke. 6. Harangláb 1947-ben épült. 7. Iskola [Bicsérdi Állami Általános Iskola] É. 8. Templom É. 9. Szobor Szob. 10. Bót [Vegyesbolt] É. 11. Téjesz iroda [Bicsérdi Aranykalász MGTsz irodája] É. 12. Köröszt: Kereszt Ke. 13. Bót [Vegyesbolt] É. 14. Kisbicsérdi temető Te. 15. Nagybicsérdi temető Te. 16. Fenyősi főső [K2—5: Fényes Mező, Fenyős Mező, Fenyősi Mező, Fenyős; sz K8: Fenyős mjr. K9: Fenyős, Fenyősi; 1, r, sz K12: Fenyős] S, sz. Korábban legelő és rét volt. Fenyőfákról kapta a nevét (ma is vannak). 17. [K5: FeZső vető; sz] 18. [K5: Birka legelő; 1] 19. Fenyőspuszta [SchQ7—9: Fenyős predium K4—5: Fenyősi Puszta P: Fenyősi puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Fenyőspuszta]. A pécsi káptalan pusztája volt, P. ezt írja róla: „A községnek északi határán a 54 Baranya földr. nevei I. 843