Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

bai Rétek KIO: Dombi, Dombai KO, a: Dombos; r K8,c: Dombai-rét; r K9/a: Dombos P: Dombó rét; r] S, Ds, r. Kis domb van a rétben. 56. Gyürüs-rét: Gyürü-rét [KIO: Gyűrű rét, Gyűrű T: Gyűrű MNy: Gyűrűkért] S, r, k. A Sándor-árok (régi nevén: Gyűrű) mellett fekszik. A Gyűrű Árpád-kori víznevünk (Györffy 1:288.). 57. [K8/b, KIO: Alsó Erdő; e K9/a, T: Alsó erdő; 1] Egykor itt e volt, jelenleg sz, r. 58. Bokros, -ba: Legyellő: Nagybokor-legyellő [KIO, T: Uradalmi tag] S, 1, sz. Régen az uradalomhoz tartozott. 59. Bakterház [Hnt: Vasúti őrház] É. Vasúti őrház volt. 60. Szentdénösi ut: Szengyenizsi ut [K9/b: Ut Szt. Dienesről; út] Űt Szentdénes falu felé. 61. Gyök-högy : Külső, -be [K8/a: Gyök Hegye; sz K8/c: Gyökhegye dülő; sz K9,'b, T, MNy: Gyökhegy; sz KIO: Győkhegye P: Gyök; sz] Ds, sz. Külső, vagyis a határ szélén levő dülő. Talán egy ősi Gyak ~ Gyok ~ Gyük név rejlik a névben? 62. Repcés, -be [K8/a, P: Reptzés; sz K8/c: Repcés cülő; sz K9/a: Repecs; sz KIO, T: Repczés; sz MNy: Repcés] S, sz. Jól termett itt a repce nevű növény. 63. Középső-szakasz S, sz. Közbülső fekvésű dűlő volt, 64. Regék, -be: Regyék, -be [K8/a: Regékre dülő K8/c: Regék-Szakasza; sz K9'a: Regék; sz] S, sz. 65. Uj-domb: Dombos, -ra [K9/a: Dombos T: Dombai K9/b: Uj domb; r MNy: Ujdomb KIO: Dombos, Dombi P: Dombó rét; r] S. r. Enyhén dombos, a.sz. „hullámos". 66. Malom-árok: Sándor-árok: Berki-árok [Györffy 1:288: Gyűrű; Vf KIO: Fluss Berki MoFnT2: Sándor-árok; Vf] Vf. Dinnyeberki, ill. Gyűrűfű felől érkezik a kacsótai határba. Árpád-kori nevét [Gyűrű] a lakosság ma már nem ismeri. 67. Régi-domb [K9/b, MNy: Régi domb; r, sz] S, sz, r. Enyhén dombos, „hullámos*' hely. 68. Sziás-rét: Sziás, -ba [KIO: Sziósi K8/b, K8/c: Sziós rét; r MNy: Sziós rét] S, Mf, r. 69. [P: Irtási rét; r] 70. Major, -ba: Téesz-major [Hnt, Bt; MoFnT2: Űttörő Tsz-major] Maj. 71. [K8/a: Puszta pintze] 72. [K8/a: Kis Mező] 73. [K8/b: KüZső Pázsit] 74. Rádás, -ba: Ráadás, -ba: Rádási-rét [MNy: Ráadás] S, sz. Korábban r volt, kiegészítő (ún. Ráadás) földdarabokkal. 75. [K8/b: ökör éZés; 1 K8/c: ÖZcöréZési dülő; r K9/a: ökör éllés; 1] 76. Ábrahámja: Ábrahám-dűlő [BC: Abranjalwa K8/a, MNy: Ábrahámja K8/b, K8/c: Ábrahámjai rét; r K9/b: Ábrahámja; sz, r, 1. KIO: Ábrahámjai; r P: Ábrahámjai rét; r] S, sz. A 16. században AbránfaZu néven itt település volt (Káldy-Nagy: 129.). 77. Tüskés, -be: Tüskés-rét [K8/b, K8/c: Tüskés rét; r K9/a: Tüskés; r KIO: Tűskési P: Tüskési rét; r] S, r. 78. Bükösdi-árok: Malom-árok [MoFnTl, MoFnT2: Bükkösdi-víz; Vf Györffy 1:247: OZcor; Vf Bt: OZcor; Vf] Vf. Árpád-kori nevét [Okor] a lakosság már nem ismeri. 79. [K8/a: Csapa Szege; r K8/b: Csapa szege rét; r K8 c: Csapaszegi rét; r KIO: Csabaszögi P: Csapaszége; sz] Háromszög alakú terület. Régi jelentése ez lehetett Csaba szege 'szeglete'. 80. Pöszén, -be: Pöszéri-puszta [Györffy 1:371: Pöszéri (Peszéri) SchQ9: Pöszéri K8/a: Pőszér K8/c: Pöszéri rét; r K12, T, K9/a, MNy: Pöszér; r, sz KIO: Pöszéri; r] S, sz. Árpád-kori település helye. Királyi pecérek földje lehetett (Györffy 1:371.). — Pöszéri középkori magyar falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. sz.-ban is. A múlt század második felében létesült itt uradalmi majorság magyar lakossággal. 1930-ban 65 magyar anyanyelvű lakta. — A szentdénesi határban is van ilyen nevű dűlő. — A. sz. sok tégla és cserép kerül itt felszínre szántáskor. 1945 előtt ez a hely Eszterházy herceg birtokához tartozott. Mándly nevű uraság vette bérbe; aki alagcsöveztette itt a földet. 81. [KIO, T: Uradalmi tag] 82. [P: Hosszi rét; r]. Az adatközlők nem ismerték: 2. KIO: Libagyöp — 22. K8 a: Kutas — 33. P: Csardi legelő — 43. K9/a: Lenföld — 44. P: Gyuri rét — 45. P: Márkusi rét — 57. K8/b: AZsó Erdő — 69. P: Irtási rét — 71. K8/a: Puszta pintze — 72. K8/a: Kis Me53 Baranya földr nçvei I. 833