Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

27. — K12 = 1884: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. docens, Farkas Irén főisk. hallgató, Túrós Lászlóné tanár. — Adatközlők: Bóra István 80, Dallos István 53, Domonkos Józsefné 77, Domonkos Pál 65, Domonkos Pálné 60, Varga Mihály 77 é. 141. KACSÖTA Kacsóta, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC4: Kacsota BC5, 7, 8: Katsota BC6, SchQö—9: Kacsóta SchQl—5: Katsóta Kl, 10, 12, Hnt, Bt, MoFnT2 : ~ KIO, K8/c, K8/d, K9, P: Kacsota K8/b: Katsota] — T: 947 ha/1646 kh — L: 385. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt: népessége azóta is magyar. Csak elvétve telepedett itt le egy-egy nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 369 magyar és 1 német anyanyelvű lakosa volt a falunak, külterületén 139 magyar anyanyelvű élt. 1970-ben külterületével együtt 370 magyar, 18 német és 8 délszláv lakta. Külterü^leti lakos volt ekkor 6 fő. — P. sz. „Törzsökös magyarok lakják". — Fcs.: „Kacsóta, Kacsóta, a kutyákat becsóta" (— becsalta). — A szójátékszerű élcelődés elindítója az lehetett, hogy a helynév érdekes hangzású. A vele rímelő ige mintegy „értelmesíta" a helynév második szótagját. — Fcs.: „Kapinyába ... ó Mindszent, Kinyalogató Kacsóta". (Berze Nagy 2: 595.) Kacsóta [1542: Kachotha: Csánki 2:493; 1375: Kadosfalva: uo.]. A mai Kacsóta névalak a korábbi Kadosajalva szn.-i előtagjából önállósult. A m. R. Kadosa [1150k./13—14. sz.: Cadusa: An. 7.; 1327: Kadycha: ZichyOkm. 1:259.] szn. eredetéhez vö. talán ótörök *qudica ** *qaduca 'tévelygő, bolyongó'. (FNESZ. 307;). 1. Temető Te. 2. hegy ellő, -re: Petőfi utca [K10: Libagyöp T: Libalegelő P: Gyöpszél Hiv. Petőfi u] U. Korábban libalegelő volt. 3. Cigány sor [Rákóczi u] U, Fr. Cigányok laktak itt régebben. 4. Bikaistálló É. 5. Pásztorház É. Pásztorok lakták. 6. Harangláb: Református harangláb Lebcfntottak. A harangot Nagy^vátyra vitték. Kacsótán már csak 3—4 ref. család lakik. 7. Iskola É. Megszűnt itt a tanítás. 8. Harangláb Téglából épített kis torony 2 haranggal. 9. Fő utca [Kossuth Lajos u] U. A falu legnagyobb utcája. 10. Tűzoltószertár É. Ma is áll. 11. Legyellő sor [Árpád u] U. Korábban 1 volt. 12. Tejüzem [Sajt- és Tejüzem] É, tejfeldolgozó üzem. Korábban községkocsma és bolt volt. 13. Girótfa, '-ra: Hogy, -re: Szöllőhögy [BC: Gyrothfalwa Káldy-Nagy: Giródfalva K8/a: Girotfa K8/c: Girótfai dülő; mlen K9/a: Girotfa, Girótfa; 1, sz K9/b: Girotfa; sz, sző, 1 K10: Girótfai T: Girotfa P: Gyirotfa; sz MNy, K12: Girótfa; sző MoFnT2: Giród-fá] H, sző. Girótfalva néven az Árpád-korban itt település létezett (Györffy 1:312.). Lásd még Dinnyeberki 113. sz. nevét! 14. Nagy-szakasz,: Nagy-szakasztó [K9'b: Nagy szakasz; sz MNy, K12: Nagyszakasz] Ds, Men, 1, sz. Nagy kiterjedésű határrész. 15. Kacsótai-erdő: Főső-erdő [K9/b: Falu fölötti erdő; e, 1 K9/a, KlO/a: Felső Erdő; e T, K16: Felső erdő; e K12: Falu fölötti erdő; e] S, Men, e. A K10 jelű térképen 1857-ben a Felső erdő egyik része uradalmi terület volt. Ezt később Csonkamindszent határához csatolták. 16. Vátyi ut [K9/b: Ut Nagy Vatyról; Üt] Üt. Nagyváty falu felé vezetett. 17. Boldogaszszonyfa [K8/a: Boldog Asszony K8/c: Boldogasszony fai dülő; mlen K9/b, P, K12, T, MNy: Boldogasszonyfa; sz, 1, r K10: Boldogasszony fai] Ds, Men, sz, 1, r. Az Árpád-korban Boldogasszony falva néven itt falu állott (Györffy 1:288.). Lásd még Dinnyeberki 104. sz. nevét! 18. Cser, -be: Cser-düllő [K9/b: Cser; sz