Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

138. CSONKAMINDSZENT Csonkamindszent: Mincent: Mindszent, -ön, -rü, -re, -i [Györffy 1:314: Okrimindszent BC5—8, SchQ5: Csonka Mindszent SchQl, 3, 4, 6—9: CsonkaMindszent SchQ2: Csonka M. Sz. K8/a, K9/a, K9/b, P: Csonka Mindszent Hnt, Bt, MoFnT2: Csonkamindszent] — T: 552 ha/996 kh — L: 255. A török hódoltság alatt valószínűleg; folyamatosan lakott magyar falu volt. Népessége azóta is magyar. Csak néhány nem magyar anyanyelvű élt itt a múlt század utolsó évtizedeitől kezdve. 1930-ban 223 magyar, 9 német és 1 tót, 1970-ben 244 magyar és 16 német anyanyelvű lakta. — P. sz. [a falut] „magyarok lakják. A hagyomány szerint hajdan itt fehér papok laktak, kik templommal is bírták a mindenszentek tiszteletére, melynek tornya nem lévén, a középtől Csonka Mindszentnek neveztetett. Ezen templomot is a zárdával a törökök elpusztították. Mind erről sajnos semmi iratunk". — Fcs.: Kacsóta alatt! Csonkamindszent [1554: Chonta Myndzenth: BarHefyt. 1972. 96. 1565: Csonkamindszenté: MNyTK. 103. sz. 25, 1554: Dolnamindszend: uo., 1425: Mentzenth: Csánki 2:508 és 1183/1326/1363: mon. OOSS. (= monasterium Omnium Sanctorum) de Okur: Györffy 1:341]. A Mindszent hn. az Okor folyó melletti, Mindszentekről nevezett egykori monostor emlékét őrzi. A megkülönböztető szerepű R. Csonta előtag egykori birtokosra utal; vö. Csonta szn. [1391: Chanta: ZichyOkm. 4:468] <: Csont szn. [1391: Chont: ZichyOkm. 4:468] < csont fn. Idővel a Csonta előtagot magához hasonította a szn.-ként is alkalmazott m. csonka mn. Vö. 1208/1715. e.: Chonta szn. [Fejér: CD. 3/1:62] — AR. Dolna-előtagban a szb.-hv. N. doljna [nőnemű alak] 'alsó' rejlik; vö. Felsőmindszent. (FNESZ. 155. Csantavér a., 167.) 1. Temető Te. 2. Község-köröszt Ke. A falu állíttatta. 1856-ban az 1848-as szabadságharcban elesett honvédek emlékére. 3. Török pince Pinceszerű lyuk. Zsolt szerint „Kistót Károly és Horvát Vince kertjében ásás közben lelt pince. Környékén sírokat, szelelőluk-követ is találtak. Ügy tartják, hogy itt állt az okormindszenti kolostor". — 1957-ben „a kápolnától DNy-ra eső telkeken kolostorépület alapfalairól tudott a lakosság". (Györffy 1:342.) 4. Kápolna: Templom Kis templom. 5. Kápolnai-köröszt Ke a kápolna előtt. 6. Kis utca: Sáros utca U. Kis, kövezetlen utca. 7. Kocsma: Bót [Italbolt, Vegyesbolt] É. Rendeltetéséről. 8. Tejcsarnok É. Rendeltetéséről. 9. Fő utca: Kövesut U. A falu nagyobbik utcája. 10. Fodbalpája [Sportpálya] 11. Pásztorház É. Pásztorok lakták. 12. Berki ut Üt, kocsiút Dinnyeberki falu felé. 13. Hideg-kut [KlO/a, MNy: ~] Kút a helesfai határon. Hideg vizéről kapta nevét. 14. Eprös lénia: Szödrös ut: Hogy ut: Helösfai ut Üt. Helesfa felé vezet. Eperfák állnak az út mentén. 15. Malom-árok: Bükösdi-viz: Vadviz-árok [MoFnTl, MoFnT2: Bükkösdi-víz; Vf Bt: Okor; Vf] Vf. — Árpád-kori nevét (Györffy 1:352: Okor) a lakosság ma már nem használja. 16. Irtás, -ba: Irtás-dülő S, Ds, sz. Korábban e volt. 17. Irtási-kut Kút volt az Irtás nevű dűlőben. 18. Puszta-pince [K8/a: Puszta Pintze; sz K8/b: Puszta pincze, Kam völgy; sz K8/b: Kis mező most puszta pincze v. ujirtás; sz MNy: Puszta pince K12, P: pusztapinczei; sz] Os, S, sz. Zsolt szerint a szomszédos községek (Dinnyeberki, Helesfa) Boldogasszonyfa és Girótfa helyneveivel függ össze e dűlő neve. (Lásd ott is!) 19. Főső-rét [K8/a: Felső Rét; r K8/b: Felső rét; r] Vö, S, r. 20. Kis-cser [K9/a, K9/b, K10: Kis Cser, Kis cser; sz K10, K12, MNy: Kiscser; sz P: Kiscseri; sz MoFnT2: Kis-Cser-dűlő] S, sz. Egykor itt e volt, valószínűen cserfákkal. 21. Malom ut Űt. A malom felé vezetett. 22. Uj-högy: Bogaháza: Uj-szöllő [BC: Bagaháza Káldy-Nagy: Bagóháza,