Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

137. PEREKED Per eked, -ën, -rü, -re, -i: Pereköd, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Bereked BC4—6, 8, SchQl—9, K8/a, K8/b, K8/c, K9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Pereked] — T: 675 ha/1173 kh — L: 262. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt. Népességének többsége azóta is magyar. Már a 18. sz. második felében megjelentek itt német anyanyelvűek. 1945-ig tíz százalék alatt volt a németek száma. 1930-ban 338 magyar, 26 német és 1 oláh anyanyelvű élt itt. 1970-ben 229 magyar és 33 német lakta a falut. — Fcs.: Perekedet és a szomszédos községeket Jocika-falunak, Jocó-falunak csúfolják, mert ezekben gyakori volt a József (Jóska, Jocó) keresztnév. — Fcs. vers Martonfa alatt! Pereked [1220 k./l323/1403 : Perecud: Györffy 1:367.]. Alapjául valószínűleg egy m. R. *Perek szn. szolgált, amelyhez -d képző járult. A *Perek szn. eredete nincs tisztázva. Vö. talán mégis cseh R. Prek szn. (FNESZ. 508.). 1. Kis köz: Simony ék közzik Köz. Régen Simon nevű lakott a köz elején. 2. Malomház É. Régen itt vízimalom állott. 3. Köröszt Ke. 1866-ban állíttatta a falu. 4. Harangláb É. Igen régi harangtorony 2 kis haranggal. A. sz. az egyik harangot víz hozta egy nagy áradáskor. 5. Iskola: Kocsma: Vegyesbót É. Régen az iskola épületében tartották a miséket is. 6. Tanácsház [Községi Tanács] É. Rendeltetéséről. 7. Fő utca [~] U. A falu legnagyobb (tulajdonképpen egyetlen) utcája. 8. Kultúrház [Petőfi Sándor Művelődési Ház] É. Rendeltetéséről. 9. Bikaistálló É. 10. Tizoltószertár É. 11. Patóca, '-ra Fr. Főleg cigányok lakják. A patóca 'sáros hely'. 12. Cigány köz Köz. Cigányok laknak itt újabban. 13. Cigán-kut: Cigánykut. Jó vize van. 14. Szállási ut Űt. A Szállás felé vezet. 15. Határ-kut Kút a határ mentén. 16. Küjecsök, -re Űt, Ds, mlen. Köves hely. 17. Martonfai-gödör: Pereködi-gödör [K12: Martonfai gödör; sz T: Martonfai gödör] G, mlen, sz, sző, e. A martonfaiak nevezik PereZcödi-güdöi-nek. A községhatár mentén fekszik. 18. Fölső-mező [MoFnT2: Felső-mező] Os, Men, sz. 19. Szilágyi-högy H, sző, sz, mlen, boleros. 20. Fölső-rétek: Főső-rétek [K8/a, K8/b, K8/c: FeZső Rétek; r K8/d, K12 :Nagy rét; r P: FeZső Rét; r] Vö, S, r. A falutól É-ra van, és magasabban fekvő hely. — P. sz. „a falun feliül vagyon". 21. Gátra bedüllő: Első-düllő Men, Os, sz. A Malomgátra dőlt. 22. Cserke, '-be [K8/a, K8/b, K8/c, P, K12, B: ~; sz] Gs, Men, sz. Régen három dűlő tartozott e név alá. Eredetéről nem tudnak semmit az adatközlők. 23. Martonfai ut Út. Martonfa község felé. 24. [K12: FeZső szöllő; sző] 25. Szilágyi-tető Ht, sz, bokros, mlen. 26. Hirdi-határ [K12: Hirdi határ MoFnT2 : Hirdi-hát] S, Men, sz, r. A MoFnT2: helytelenül lokalizálta D-re! 27. Magos-mező [K16: ~ MoFnT2: Magas-mező] Dh, sz. Magasabb fekvésű hely. 28. Főső-högy [K8/a, K8/b, K8/c: FeZső Hegy; sző P: FeZső hegy; sző] D, sz. Korábban sző volt. — P. sz. „a falun feliül vagyon". 29. Tópart: Major: Téeszmajor [K8/a, K8/b, K8/c: Tó Part, Tópart; sz K12, B: Tópart P: Tóparti dülő; sz] Vö, Men, sz. Nagy esőzésekkor itt megáll a víz. — P. sz. „mert part között fekszik". 30. Borzas, -ba: Bodzás, -ba [B: Borzas] Os, sz. Bodzafás hely. 31. Malom-árok [K12, 16: Malom árok; Vf MoFnT2: Ellendi-patak; Vf] Vf. Egykor malmokat hajtott a vize. 32. Szűrük, -be: Szűrű, -be Men, sz, k. Itt csépelték, korábban nyomtatták a gabonát. 33. Szállás-rétek: Szállás, -ba: Szállások [K8/a: Szálas Rétek; r K8/b: Szállás rétek; r K8/c: Szálás-rét; r] S, r. Régen istállók, pajták álltak itt. Az emberek (férfiak) kint aludtak a szálláson. 34. Látófa Régi mérnöki jel volt. Pécsig elláttak a tetejéről. 35. Pereködi-högy [K16: Perekedi hegy] H, sz, mlen, bokros. A K16 sze-