Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
nem alakult település. Egykori lakossága a környező falvakba, főleg Patacsra húzódhatott. — A. sz. az elpusztult falu határának fele a káptalan, fele a patacsiak birtokába került. 3420. Szentmiklósi-szöllők [K3: Vinea Dominalis Sz. Miklós 'uradalmi szőlő ...' K5; K8/a, K8/b, K8/c, K12: Szent Miklós; sző K9, P: Szent Miklós; r, sző] Ho, sző. Nagy kiterjedésű, jól művelt, déli fekvésű, kiváló bort termő szőlőhegy. Ma a szőlészeti kísérletek telephelye. 3421. Szentmiklósihögy [K8/a: Sz. Miklósi Hegy; sző] Ho, sző. 3422. Major, -ba [K12: ~; sző] Ds, sző. Korábban itt uradalmi (káptalani) major volt. 3423. Aszú dülő [Pt: Aszú dűlő; út] Üt és sző. 3424. Rügy dülő [Pt: Rügy dűlő; út] Üt és sző. 3425. Szentmiklósi dülő [Pt: Szentmiklósi dűlő; út] Üt és sző. 3426. Korsó dűlő [Pt: Korsó dűlő; út] Üt és sző. 3427. Must dülő [Pt: Must dűlő; út] Üt és sző. 3428. Makra dülő: Kis-Makra: Makra-domb [Pt: Makra dűlő; út] Ds, sző és út. 3429. Makratető: Makra-högy: Bárány-tető [K5, K8/a: Makra hegy; sző K12: Makra; sző Pt: Makra-tető dűlő; út] Dt, sző. Részben már belterület. 3430. Bárány ut: XJgardüllő [Pt: Ugar dűlő; út] Üt. 3431. Ürögi határut [Pt: Ürögi határút; út] Űt, sző. Magyarürög határa mentén. 3432. Bajmi dülő: Bajmi ut [Pt: Bajmi dülő; út] Űt és sző. 3433. Kutató dülő [Pt: Kutató dűlő; út] Üt és sző. 3434. Fórás düllő [Pt: Forrás dűlő; út] Űt és sző. Forrás van benne. 3435. Kendörfőd [K8/a, K8/b, K8/c: Kenderesek; sz K12: Kenderföld; sző, sz] Ds, sző, sz. Korábban kendertermő hely volt. A K12 szerint két helyen voltak kenderföldek: a falutól ÉNyra és a rácvárosi határon. 3436. [K2: Canabeta in antiquo deserto loco Sz. Miklós 'kenderföld a régi, Szentmiklós nevű puszta helyen' K3: Szent Miklós; sz, kenderföld K5: Kenderes; sz]. 3437. [K2: Infra vineam Tomby 'a Tomby szőlő alatt'; sz K3, 5: Kenderes; sz]. 3438. [K2: Tomby; sző] 3439. Venyige dülő [Pt: Venyige dűlő; út] Űt. 3440. Cser ajja-dülő [K3: Cser alla; sz K5: Cseralja; sz Pt: Cser alja dülő; út] Út és Ds, sz, részben belterület. 3441. Kodó -ba [K3: Kodo; 1 K8/a, K8/b, K8/c: ~; sz, sző K9: ~; 1, r] Ds, sző, 1, r. 3442. Kodófőd: Kodó-mező [K3: Kodó Mező; sz K5: Kodó; sző K12: Kodóföld; sz] Ds, sz, sző. A név talán a girbegurba határvonallal kapcsolatos; vagy a kódorog nyelvjárási szó rövidült alakváltozata. 3443. Kertök Ds, sző. 3444. Kertös düllő [Pt: Kertes dűlő; út] Űt és sző. 3445. Mesgye dülő [Pt: Mesgye dűlő; út] Út és sző. A cserkuti határ mentén fekszik. 3446. Nagy-mëgye [K2, 3, 5: Nagy Megye; sz] Do, sző, sz, gy. A cserkuti határ mentén levő nagyobb szőlőterület neve. 3447. Segg-domb: Süveg-domb [K2: Plaga infra et circa Segh Domb dicta 'a Segh Domb alatti és körüli terület' K3: név nélkül, a domb 1, körötte r, sz K5: Se .. domb; sző K8/a, K8/b, K8/c: S.. Domb; sző K12: Seggdomb; sző P: Segdomb Hnt, Bt, MoFnT2: Süvegdomb; Lh és sző] D, sző. Kis különálló dombocska a falutól Ny-ra. 1935-ben Kisfaludy György községi főjegyző változtatta a triviálisnak gondolt nevet Süveg-dombra. Mivel a domb a Mecsek aljában és Patacs falu mögött van (ill. a dombok mögött áll, kiemelkedve a mellette levő sík mezőből), lehet, hogy a név eredeti jelentése ez lehetett 'hátul levő, hátsó dombocska'. Vagy a ság (ség ~ seg) 'domb, halom' térszínformanevünk őrződött meg ebben a névben (vö.: TESZ. 470, 508.). 3448. [K2: Kenderes; sz K3: Szent Miklós; r]. 3449. Pelérdi elágazás [Pt: Pellérdi elágazás] Útelágazás Pellérd felé. 3450. Vasútállomás [MoFnT2, Mt: Mecsekalja—Cserkút vá.] Vasútállomás. 3451. Pelérdi ut [K5: Strasze nach Pélierd; út] Út. Pellérd felé vezet. 3452. Gát [K9: Gát; r] S, r. Vf, árok volt mellette. 3453. Berök, -be: Nagy-berök: Berki-rétek [Kb: Berek rétek; r K8/a, K8/b, K8/c: Berek; r K12: Nagy berek; 1 MoFnT2, Mt: Nagy-berek] S, Mf, r, berek. Mocsaras hely volt korábban. 3454. Tőkés-berök: Berök, -be: Tőkés, -be [K5: Tőkés Berek; uradalmi terület, műv. ág nélkül