Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
a szőlőhegyen. A mellette levő területnek is Donatus a neve. Bálint Sándor szerint Donát (Donatus) a szőlősgazdák, a szőlőskertek védőszentje volt. Tiszteletére több helyütt emeltek kápolnát [B.S.: Ünnepi kalendárium II. 164.]. 1874. Meggyes köz [Pt: ~; köz] Üt, köz, mellette sző. 1875. Ürög: Ir'ég: Magyarürög, -be, (-ön), -bü (-rü), -be (-re), -i [BC1: Vrogy, Vrőgh BC2 ; 3: Urőgh BC4, 5: Ürőgh BC6: Ürőgh Hungaricum BC8, SchQ3, 5: Magyar Ürögh SchQl: Magyar Ürög SchQ2, 4, 6—9: Magyar-Ürögh K9: Magyarürögh P: Magyar Ürögh Hnt, Bt, MoFnT2, Pt, Mt: Magyarürög] 1930-ig önálló község volt. — Ürög középkori magyar falu [Györffy 1:399] a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt. Népessége azóta is magyar, csak a múlt század közepétől volt nem magyar anyanyelvű lakója. 1920-ban 448 magyar, 3 német és 1 egyéb anyanyelvű élt itt. 1930-ban olvadt be Pécs városba. Magyarürög, Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros községek 1930-ban Mecsekalja néven egyesültek. Mecsekalja községnek 1930-ban 1852 magyar, 152 német és 17 különböző egyéb anyanyelvű lakosa volt. — Ürög belterületéhez tartozik: 1875—1910; egykori külterülete: 1939, 2043—2121. — P. sz. „Egy még fenn álló régi torony mutatja, hogy régi település". — Magyarürög '1954 óta Pécshez tartozó település' [1252: Yrug: Györffy 1:399]. Az Ürög < R. Irüg hn. a m. üreg 'gödör'; R. 'barlang' fn.-ből keletkezett úgy, hogy a Mecsekben egy hegyet, amelynek barlangjaiban remeték éltek (közelében van ma is a Remete-rét, Remete-forrás), * Irüg-hegy-nék, azaz 'üreges, barlangos hegy'-nek hívtak, és ennek alapján a hegy lejtőjét írüg-máí-nak, a hegy közelében folyó patakot Irügr-patafe-nak, az ott épült falut pedig Irügnek nevezték el. A lakosság nemzetiségére utaló Magyar- előtag Németürög és Ráczváros [1773: LexLoc. 35.] előtagjával van korrelációban. (FNESZ. 398.). 1876. Lépcsős-ftid Fahíd 3 lépcsőfokkal. Rajta keresztül az Eger-tóhoz visz az út. Í877. Eger köz [Pt: ~] Űt, köz az Éger-völgy felé. 1878. Eger-vőgyi ut: Egervőgy utca [Pt: Eger-völgyi út; út] Űt. 1879. Kultúrház [Hiv.: Hunyadi János Művelődési Otthon] É, művelődési ház. 1880. Nyomós kut [Hiv.: Artézi-kút] Kút. 1881. Kócsag köz: Kócsag utca [Pt: ~ ; u] U. 1882. Kócsag utca [Pt: ~; u] U. Ebből nyílik a Kócsag köz. 1883. Fülemüle utca: Fülemile utca [Pt: Fülemüle u; u] U. 1884. Siráj utca: Sirál utca [Pt: Sirály u; u] U. 1885. Siráj köz: Sirál köz [Pt: Sirály köz; köz] Üt, köz. 1886. Malom-árok: Ürögi-árok Vf. Malmokat hajtott. 1887. Ürögi ut [T8, Pt: Magyarürögi út; út] Üt Magyarürög felé vezet. Ágh szerint: „ ... a Makár-hegy keleti alján, a Magyar-Ürögh felé vezető úton..." 1888. Kesköny dülő [Pt: Keskeny dűlő; út] Üt, U. 1889. Jézus-köröszt Ke. 1890. Harangláb Kis harangtorony. 1891. Gyepes: Gyöpös [K8: Gyepes a haranglábnál; 1] Fr, Lh. 1892. Daru dülö [Pt: Daru dűlő; út] Űt, Fr, Lh. 1893. Sármány dülö [Pt: Sármány dűlő; út] Űt, U. Fr. 1894. Eger-vőgyi-árok: Vőgyi-árok: Ürögi-árok [Pt, Mt: Eger-völgyi-patak; Vf] Vf. 1895. Puszta-főd: Puszta-fődek: Puszta-dűlő [K3: Puszta föld; sz K5: Puszta földek; sz K8: Puszta Földek; sz K9: Pusztaföld; r, sző P: Pusztai föld] Fr, Vr, Lh. Korábban r, sző, sz volt. Nemrég itt lakóházak épültek. — P. sz. „Állítólag hajdan itt állt a falu". 1896. Vőgy: Ürögi-vőgy : Malom-vőgy [K8: Malom völgy; r] Vö, r. 1897. Vögyi-rétek [K3—5: Malom Rét, Malomi rétek, Malom rétek; r K4, 8: Malomi rétek Vö, r,. Hajdan itt malmok működtek. 1898. Kővirág utca [Pt: ~; új U. 1899. Kendörfőd Ds, Os, k, sz. Régen itt kendert termeltek. 1900. Lankás ut [Pt: Lankás út; út] Űt, 1901. Plébánia É. 1902. Templom: Ürögi templom [Kl: Ecclesia Ürögh 'Ürögi templom'] É, templom. Műemlék [DPSZ. 166.]. 1903. Temető: Ürögi-temető [Pt:~] Te. 1904. Templom köz [Pt: ~; köz] Köz, út. 1905. Gyëp: Gyöp [KB: Gyep a temető alatt; 1] Ds, 1. 1906. Alsó-högy utca
