Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Gyalogosösvény a Szentkuti-völgy ben. A forrástól az Orfűi útig vezet. Az itt víkendházakat építők taposták ki. 1797. Szentkuti ut [Mt: Mecsekszentkúti út] Út. 1798. Szentkuti-vőgy [A: Szentkuti völgy Mt: Szentkuti-völgy] Vö, r, sző, k, részben e. Ágh szerint: „A Szent Jakab hegyet ... a tulajdonképpeni Mecsektől DK-ről a Szentkuti völgy választja el". Festői szépségű völgy a Mecsekben. A pécsiek kedvelt kiránduló helye, sok víkendházzal. 1799. Szentkuti-árok [Kl : Rivus ex Sz. Kuth fluens 'Szentkútról lefolyó patak' K6: Ürögi patak „azon viz, amely Szentkutnál eredett s a falun átfoly .. . " 1800. Kis-méj-vőgy [Pt, Mt: Kis-mély-völgy; út] Üt és Vö, sző, k, e. 1801. [K6: Mária Szőlő, Mária nevezető Szőlő, Mária Szőlőhegy, Mária Hegy; sző] A K6 szerint: „Mária Szőlő mely a Szentkútról lefolyó viztől Napnyugotra fekszik ..." — A pálos szerzetesek birtoka volt, majd a káptalan vette meg. 1802. Rózsa-högy [K4, 8: Rózsahegy; sző K9, P: Rózsa-hegy; e, sző, út Mt: Rózsa-hegy] H, Ho, Lh, sző. Korábban csak sző volt, most itt kis víkendházakat építenek. 1803. Rózsa-fórás [Mt: Rózsaforrás; F] F a Rózsa-hegy tövében. 1804. Kancsal-fórás [Mt: Kancsal-forr ás; F] F. Foglalója nevéről. 1805. Pap-rét [K9, P: ~; r] Vö, S, Lh, 1. A pálos rend birtoka volt, később a falu módosabb gazdái megvásárolták legelőnek. 1806. AlsóSzentkut Fr volt. Ez az egykori falu D-i, s egyúttal mélyebben fekvő része. 1807. [K6: Szent Kuti Erdő; e] K6 szerint: „Szt. Paulinusok birtoka, melyben ürögi jobbágyok hatalmasságokat tettek". 1808. Alsó-kis-méj-vőgyi ut [Mt: Alsókismélyvölgy dűlő; út] Vö és út. 1809. [K6: Captalani Tégla Kemencz, Téglavető Húz] K6: „A Szentkuti fluvius mellett haladva elérjük azon helet, mely Captalani Tégla Kemencz-nek. neveztetik, merthogy is ottan állott s most is látható ... a Nemes Káptalan tulajdona, melynek hátsó részén lévő kert a Jezsuiták birtoka ..." 1810. Szüzanya-szobor: Mária-szobor [Kl: Statua B. Mariae V. 'Szűz Mária szobor' Szo. Az 1801. név ezzel lehet kapcsolatban. 1811. Abaligeti ut: Orfűi ut [K8: Orfü felé; út Pt: Abaligeti út; út] Űt. Abaliget falu felé vezet. 1812. Szilfa köz [Pt: ~] Űt. Mellette e van. 1813. Cserfa köz [Pt: ~] Űt. Mellette e van. 1814. Erdész köz [Pt: ~] Űt az erdőből a szőlőkbe. 1815. Erdész ut [Pt: ~ ; út] Út. A mecseki parkerdő aljában van. 1816. Kisméjvőgyi-hegyhát [Pt: Kismélyvölgy-hegyhát dülő; út] Üt a völgy hegyhátos részén. 1817. Dájndol: Dándó, -ba: Dëjndol, -ba [1799: Der Beste Wein wächst im Gebirge Daindol (G/4. I. k. 438.) 1799: Im Thale, wo der Weeg am Weingebirge Daindol, Dáindol; sző P: Kis, közép és Nagy Deindol; sző K16: Weinthal; sző] Vö, Do, sző. Klemm szerint a név a szh. dolina 'völgy' és a n. Tal 'völgy' összetételéből alakult [Pann. 363, 364.] ; oly módon, hogy a németek nem értették a szh. név jelentését, ezért hozzátették a n. Tal szót, és így lett a völgy neve: Dolina-tal. — Klemm okfejtése alapján az sem zárható ki, hogy a magyar lakosság a (nem értett?) dolina szót az oldal (ódal, ódó) szóval egészítette ki, és így alakult ki a dolina +óolal > dolina+ódó > dolinódó > dolindó köznév, amely később tulajdonnévi értéket kapott. Klemm idézi: „ad vallom Dalindo dictam" [Pann. 363.]. A K6 szerint a német lakosság Weintal-ra. ('Bor-völgy') „értelmesítette" a nevet a 19. század végén. 1818. Nagy-Dájndol: Nagy-Dándó [P, K9: Nagy Deindol T8: Nagydaindol Hnt, MoFnT2, Pt: Nagy deindol; sző és Lh] Vö, Do, sző és Lh. A Deindol nevű hely nagyobbik része. Lásd még az 1817. sz. névnél! 1819. Közép-Dájndol [K9, P: Közép Deindol, Közép Daindol T8: Középdaindol; sző, e Hnt, MoFnT2, Pt: Középdeindol; sző, Lh] Do, Ds, sző, Lh. Lásd még az 1817. sz. névnél! 1820. Nagy-Dájndol-hegyhát [Pt: Nagydeindol-hegyhát dűlő; út] Űt és Lh. A magasabb fekvésű hegyháton vezető út neve. 1821. Nagy-Dájndol-tető [Pt: Nagydeindol-tető dűlő; út] Űt és Lh. Mellette sző. 1822. Nagy-dájndoli ut [Pt: Nagydein-