Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

1554-ben: Szen(t) Ferenc mahalle, Kis uca mahalle, Szen(t) László mahalle, Kőhid uca mahalle, Szen(t) Tomás mahalle, Nagy uca mahalle, Német uca mahalle, Fazokas uca mahalle, Piac uca mahalle, ...város mahalle, Szen(t) Mária uca mahalle, Szen(t) Ferenc uca mahalle [Káldy-Nagy: 12, 13.]. Pécs [1290 k.: Peech: Györffy 1:357]. Bizonyára szlovén—kaj—horvát eredetű; vö. szín. Pce hn. < pec 'kemence, kályha, magános szikla'. L. még szín. Peca hn. < péca 'sziklabarlang'. Némelyek török vonatkozásokra gondolnak; vö. kun pác 'kemence' < óor. ne 'ua'. Más — kevéssé valószínű — vélemény szerint egy 'öt' jelentésű ie. számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. (Illír?) A szb.—hv. Pécuh, Pécuj 'Pécs' a m. Pécs-hez képest másodlagos, képzővel bővült alak. — A k. lat. Quinque ecclesiae vagy Quinque basilicae 'Pécs' tkp. értelme 'öt templom'. Felvetődött annak lehetősége, hogy L\gy késői lat. *Quinque (martyrum) ecclesia (tkp. 'öt vértanú temploma') szókapcsolatból keletkezett, és Pécsett eltemetett öt kőfaragó vértanú emlékét őrizte meg. A ném. Fünfkirchen 'Pécs' latin mintát tükröz. — A klasszikus latinban a Pécs helyén álló városnak a latin képzésmódú, de vitatott — talán kelta (vö. kelta sop 'mocsár') — tövű Sopianae [többes sz.] volt a neve. (FNESZ. 505.) A térképek és a város földrajzi neveinek tagolódása: I. Vasas II (Vasas) belterülete: 1—45. Vasas I (Somogy) belterülete: 48—131. II. Pécs keleti városrészeinek (Pécsbányatelep, Pécsszabolcs, Budai-kertváros, Gyárváros, Pécsújhegy) belterülete: 132—666. III. Pécs központi belterülete (Belváros, Tettye, Havi-hegy, Budai-kertváros, Siklósi-külváros, Szigeti-külváros): 667—1789. IV. Pécs belterületének nyugati része (Deindol, Arany-hegy. Makár-hegy, Üjmecsekalja, Mecsekszentkút, Magyarürög, Patacs. Rácváros, Kovácstelep): 1790— 2283. V. Pécs belterületének déli része (Kertváros, Nagyárpád, Malom): 2284—2573. VI. Vasas II. külterülete: 2574—2704. Vasas I. külterülete: 2705—2991. VII. Pécsszabolcs külterülete: 2992—3127. VIII. A régi Pécs külterülete (Mecsek): 3128—3329. IX. Patacs, Magyarürög, Mecsekszentkút külterülete: 3330—3553. X. A régi Pécs és Malom külterülete: 3554—3584. XI. Nagyárpád külterülete: 3585—3617. Adatok a mai Pécs kialakulásához: Magyarürög -f- Mecsekszentkút -f Patacs + Rácváros = Pécs (1930). — Vasas + Somogy = Vasas (1946) — Pécs Mecsekszabolcs = Pécs (1947) — Pécs -f- Malom + Mecsekalja + Vasas = Pécs (1954). — Pécs + Nagyárpád — Pécs (1955). — 1978 óta Hird is Pécshez tartozik. Mivel a gyűjtés idején még önálló falu volt. neveit külön közöljük (131. sz. község). A pécsi utcanevek, dűlőnevek gyűjtése 1950-ben kezdődött. A mai állapotra utaló gyűjtés 1974-től 1980-ig tartott. Az utcanevek gyűjtését 1980. dec. 31-én zártuk le. I. VASAS II. (korábban: VASAS falu) belterülete: 1—45. 1. Vasas, -on, -ru, -ra -i [BC1, 4, SchQl—9: Vasas BC5: Vassas BC8: Vasass K8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Vasas Pt: Vasas II. Mt: Vasas] — T: 273 ha (Vasas és Somogy együtt, 1973-ban) — L: 5062 (Somogy és Vasas együtt, 1973-ban). Vasas 1954-ig önálló falu volt. Jelenleg Pécshez tartozik. — Vasas középkori magyar falu [Györffy 1:403] a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. A múlt század közepén rövid ideig élt itt egy-egy nem magyar anyanyelvű család