Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

Gyirótma, '-ba [K4, 5, 8: Girótma; 1 K8: Gerotina; 1 K9: Giratina; 1] H, Do, e. — A. sz. a Girót család nevéről. 88. Tütüsi ut: Tüttősi ut [K2, 3: Töttösi ut, penes Tütösi út (= Tütösi ut mellett); sz K12: Töttös ut; sz] Űt, D, sz. 89. Nádosi mosóhel: Mosóhel [K3: Kender föld; sz] Do, mlen. Régen itt ruhát mostak, illetve kendert termeltek. 90. Fiszfák, -hó [K2: Füzes; r] Vö, Do, r. A vizenyős helyen régen fűzfák álltak. 91. Fanas-tó Tó, dombhát mélyedésében kis teknő. Néha feltöltődik vízzel, így időszakos vízállás. 92. Bika-domb D, e, 1. 93. Körtvéjös, -be: Körtélös, -be [K8: Körtvélyes; sz P: Körtéles] D, 1. Vadkörtefák álltak itt. 94. Tőttösi-uti-dülő: Tüttősi-uti-dülő [K4, 5, 10, 12, P: Töltős uti dülö; sz] Do, sz, 1, mlen. 95. Diás, -ba: Kendörösök, -be: Kendörfődek [K3: Kenderföld, Kenderföldek; sz K4: Kenderesek; sz K8: Kenderesek, Diósi kenderesek; sz P: Diás] S, Do, sz. Kendertermő hely volt, ill. szőlő diófákkal. 96. Diási hágsó [K12: ~] Hágsó 'átjáró falukapu' volt a község kertjei és a legelő között. 97. Kis-Cana Vö, 1. Vizes, lapos hely. 98. Nagy-Cana Dh, 1 tölgyfákkal. Szérűskert volt egykor. 99. Köröszt: Nagy Buzásék körösztjik Ke. A Búzás család állíttatta 1886-ban. 100. Rigóma, '-ba Vö, Do, sz, sző, gy. 101. Szemfáji-kut: Szëmfáji-kut [K8: Szemfáji kut; kút] F. — Nh. : A helyi hiedelem szerint vize szembajokat gyógyít. Régen gyakran jártak ide szömmosdatásra. A forrás vizével a mosdató-körösztapa megmosta a mosdatott-körösztfia(lánya) szemét. 102. Adán Jancsi kútja Kút, amely Ádám Jánosé volt. 103. Kecske-domb Do, 1. A kis csúcsos domb talaja köves, ezért jobbára legelő. 104. Balázs-vőgy [K4, 5: Balázs völgy; 1 K8: Balázs Völgy; 1 K8: Balaszvölgy; 1] Do, Vö, 1. 105. Balázs-vőgyikut F, a völgyfőnél. Mellette régen kenderáztatók is voltak. 106. Diás alla: Malom-cser Dh, Do, 1. 107. Fehér-víz Vf. A meszes talajtól itt megfehéredik a víz. 108. Má-tető Dt, 1, mlen. — A. sz. a mái 'erősen meredek hegyoldal'. 109. Kerekszőlő [K4, 5: ~; sző K12: Kerek szöllő; sző P: Kerekes szöllő] H, sző. — P. sz. „kerek kis hegy". — A. sz. „kerek hel ma is". 110. Sársom-vőgy : Sásom-vőgy [K8: Sásom Völgy; sző] Vö, 1, e. 111. [K8: Kigondolta; sző] Ma már nem ismerik. 112. Buzásék pincéje A Búzás család nevéről. 113. Malom-cseri ut: Takarodó ut Út, amely a Malom-cser felé vezet. Takarodás 'betakarítás' idején ezen az úton vitték szekérrel a gabonát. 114. Malom-cseri-legelő: Malom-cser [K5, 8, 12: Malom cser; 1 K10: Malomi cser; 1] Ds, 1. Régen itt két malom működött. 115. Bat-vőgy: Bad-vőgy: Bat vőgye: Bat-vőgyi ut [K2: Bott völgye; Vf] Vö, Űt. 1913-ban épült itt kövesút. Mellette erdő van. A Bot régi családnév Cserkúton. 116. Nagy-má-tető [K5: Nagy Má tető; 1] Ht, 1. Ide tartozik még: 137. 117. Mestör födje: Tanító-főd [K4, 5: Tanító, Tanító birtoka; 1] Do, 1. A tanító javadalma volt. Gyenge minőségű föld. 118. Dulimán, -ba: Dulimány, -ba: Dulimányvőgy [K4, 5, 8: Dulimán; sző K12: Dulimány; sző K9: Dulman; sző P: Szulimán (?) völgye MoFnT2: Dulimán-dűlő] D, Vö, sz, sző, mlen. 119. Bódogasszony vize: Szentmiklósi-árok [K2: Boldog Asszony Völgye] Vf. 120. Küjes, -hő, -be: Kiles, -hő, -be: Küjes-fődek: Kövesdi-főd: Köves-domb [K2—5: Köves, Kües, Kües föld, Köves földek; sz K8: Köves Földek; sz K12: Kövesdi föld; sz P: Köves dülő] D, Dt, sz. Köves talajáról. 121. Kövesi ut Űt, amely a Köves felé vezet. 122. Kövesi gyalogút Űt. Fontos gyalogút a 6-os út felé a Kövesen át. 123. Pásztorok födje: Pásztorfőd Do, sz, 1. A községi pásztorok illetményföldje volt. 124. Uj-högy: Nagy-högy [K3—5, 8, 9, 12: Uj hegy; sző P: Uj hegy szöllő] H, Ds, sző. — A. sz. itt longobárd sírleletek kerültek elő. 125. Nagy-högyi ut: Uj-högyi ut Űt, amely a névben szereplő hegy felé vezet. 126. Ücs-vőgy: Zücs vőgye [K4, 8: Ücs völgy; 1] Vö, 1. 127. Malom-cseri kübánya Ds, mlen. Régebben itt kőbánya volt. 128. Nagy-mali ut: Uj-högyi ut Űt, amely a névben említett helyek felé vezet. 129. Marinka Peti körösztje: Kodói-köröszt Ke. A Marinka ra-