Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

malom voit. Egykori tulajdonosairól. 127. Bodormán Os, S, sz. Korábban ez Vasas (Pécs) határához tartozott. 128. Cser-hát [KlO/a, KlO/b: Cserhát K9: Cserháti; sz] Dh, Dt, k, sz. Régen itt csererdő volt. 129. Nagy-hát [K8/b, KlO/a, KlO/b, P: - K9: Nagyháti; sz MoFnT2: ~] Dh, Os, sz. Nagyobb dűlő volt. 130. Tüskés, -be: Tüskés, -be [K8/b, KlO/b: ~ KlO/a: Tüskesi; sz] S, Men, sz. 131. Ámor I. [K9, KIO, a: Görbe, Görbe; sz] Men, sz. 132. Szilfa [K8/b, KlO/a, KlO/b, P: ~ K9: Szilfai; sz] S, Men, sz. 133. Puszta, '-ra: Puszta-főd S, sz. 134. Kettős ut: Romonyai ut Üt. Romonya község felé. 135. Nagy-vőgy [K8/b, KlO/a, KlO/b, P: Nagy völgy K9: Nagy völgyi MoFnT2: Nagy-völgy] Vö, sz. 136. Oídai, -ra, -ba; n. Hërsâftsztrëplâc 'Herrschaftstrettplatz' [K8/a: Oldaldülő KlO/a, KlO/b: ~ ; sz K9 : Oldali; sz] Os, Men, sz. Uradalmi nyomtatóhely volt. 137. Diás, -ba : n. Tál 'Tal' [K8/b: Kerekföld KlO/b: Diás és Kerekföld K10/a: Diás K9: Diási; sz] Vö, Os, sz. Régen diófás hely volt. 138. Perény, -be Men, sz, korábban Vasashoz tartozott. 139. [K9: Cserháti földek; sz] 140. Kettős-düllő Os, sz. Mellette vezet el a Romonya és Pereked felé haladó Kettős út. 141. Községfődek: n. Kmáfeld Gemeindenfeld' S, sz. Közbirtokossági terület volt. 142. Cser-hát II. [~] Dh, Os, sz. 143. Kerék-főd : n. Cvikdlvég 'Zwickelweg' [K8/b, KlO/b: Kerekföld] S, sz. 144. Nagy-vőgy : n. Roárákar 'Rohracker' Vö, Os, sz. Régen nádas hely volt. 145. Kiráj-vőgy Vö, r, sz. Az adatközlők nem ismerték: 33. K9: Hosszú — 44. K8 b: Kápolna dülő KlO/a: Kallói — 75. K8 b: Vakcsa — 91. K8/b: Szőllők alatt — 95. K9: Kis cseri — 97. K8/b: Kövecses — 98. K9: Rövid fenyősi — 99. K9: Amori föld — 117. K9: Porkolábi — 139. K9: Cserháti földek. Nem tudtuk lokalizálni: Gyűjtésünkben ilyen nevek nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K8 a = = 1862: BiÜ 260. — K8/b = 1876: BiÜ 261. — K9 = 1856: BmK 107. — KlO/a = 1857: BiK 81. — KlO/b = 1857?: BiK 82. — K16 = 1883: KT 5561. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Rákos Lajosné adminisztrátor. — Adatközlők: Klesch Antal 74, Klesch Antalné 69, Rákos Lajosné 55, Schwab József 61, Schwab János 60, Schwarzwelder Józsefné 73, Straub Boldizsárné 67 é. 132. SZILÁGY Szilágy, -on, -ru, -ra -i [BCl: Szillagy BCL 4, 6: Szilagy BC6, 8, SchQl—9: Szilágy K2. K9,b: Szillágy K9, 10, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 1150 ha/2086 kh — L: 451. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott magyar falu volt. Lakossága azóta is magyar. 1930-ban a falunak 571 magyar, 1 német és 2 horvát anyanyelvű lakosa volt. Külterületén 28 magyar és 20 német anyanyelvű élt. 1970-ben 444 magyar és 12 német lakta. — P. sz. „Magyar falu, hegyektől körül véve völgyben ... Nevét hihetőleg a szil fától vette, minthogy jelenleg is sok szilfa van határában". — Fcs.: Martonfa alatt! — A szellőiek mondják a szilágyiakról, hogy kikötötték a szecskavágót a legelőre legelni. — A szilágyiak szerint a perekediek mindig pörlekedtek. Szilágy [1220 k./l323/1403: Zylag: Györffy 1:392.]. A m. szil fanévnek -gy képzős származéka. Tkp. jelentése 'szilfás hely'. (FNESZ. 613.) 1. Pécsváradi ut Üt, U. Pécsvárad felé vezet. 2. Gát: Malom-árok [MoFnT2: Szilágyi-patak; Vf] 3. Kelő, -be S, r, Fr. Átkelő hely volt a falu Ny-i része felé. 4. Temető [K4, K8/a: Temető; Te] Te. Részben már a külterületen. 5. Kis utca [~] U. Rövid utca. 6. Pocsaras, -ba [Fő tér] Tér. Régen mocsaras rét volt. 7.