Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

13 1. HI RD Hird, -ön, -rü, -re, -i: n. Hird, in, fun, auf Hird, hirdër [BCl: Hyrd BC4

—6. 8, SchQl—

9: Hird K8/a, K3/b, K9, KlO/a, KlO/b, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Hird] — T: 659 ha/1144 kh — L: 984. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Lakossága magyar a 18. század első felében is. 1770—1780 között telepedtek ide német ajkúak. A múlt század első felében már megállapodott a lakosság arányszáma: fele magyar, fele német. 1930-ban 304 magyar, 320 német és 1 horvát anyanyelvű lakosa volt. 1970ben 557 magyar és 415 német élt itt. — P. sz. „Magyar és német ajkú lakossága van. A német ajkúak Schwarzwald, Rodenbuch-ból jöttek". Ma (1979) is él Schwarzwälder nevű Hirden. — Mivel a német családok elmagyarosodtak, kevés itt a német földrajzi név. — 1979 óta Hird Pécshez tartozik. Akkor a névazonosságok elkerülése végett Hird hivatalos utcaneveit (Pécs utcaneveinek figyelembevételével) megváltoztatták. — A hirdi templomról szóló Fcs. szövegét lásd Berze Nagy 2:580. alatt! Hird [1220 k./1323/1403 : Hirig: Györffy 1:318]. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö.: 1211: Hyrrud szn. (PRT. 10:511); 1264: Chyrd szn. (ÁÜO. 3:116). Az alapjául szolgáló szn. a m. hír fn. származéka; olyan emberre vonatkozhatott, akinek üzenetvivés, híradás volt a feladata. (FNESZ. 277.) 1. Gyúr utca [Szövőgyár u] U. Benne van a Kendergyár. 2. Kendörgyár [Kendergyár] É. 3. Hirdi ut: Pécsváradi ut [Hirdi út] Ut. Régi országút Pécs, Hird és Pécsvárad között. 4. Kultúrház: Kultur [Művelődési Ház] É. 5. Malom-árok [MoFnT2: Hosszúhetény i-vízfolyas ; Vf] Vf. Egykor több malmot hajtott Hird határában. A K10 a szerint 1857-ben 6 malom állott az árok mentén. 6. Toldék háza: Slangék bóttya É. Üzlet volt 1950-ig. Nh.: Anrkor Vak Bélát a pécsváradi várba vitték, itt, ebben a házban tartottak pihenőt. 7. Temető: Régi-temető: n. Kerihóf "Kirchhof [K10: Temető; Te] Te volt a múlt század elején. 8. Templom he je. Itt állott a régi Hird falu temploma. 1820-ban bontották le. Körülötte temető volt. 9. Templom [Róm. kat. templom, Szentháromság templom] 1820-ban kezdték építeni. Oltárképe a szentháromságot ábrázolja. 10. Papház [Plébánia] É. A plébános lakása. 11. Régi-pósta: Kollár-posta: n. Altpószt 'Alte Post' É. A falu régi postája volt. Kollár Etel postamester nevéről. 12. Fősőfalu: Kis-Hird: Csiszta, '-ba [KlO/a: felső-falu; Fr Hiv. Kenderfonó u] Fr, U. A falu felső. É-i része. 13. Jëklék háza: Stëkék háza: Jegyzőség: n. Stëkhâusz 'Steckhaus' É. Egykori tulajdonosairól. Korábban jegyzői iroda volt. 14. Vőgy, -be Vö, r, Fr. 15. Snajder-malom : Snájder-kocsma: Illés-kocsma: n. Snájdarsmíl 'Schneiders Mühle' É. Vízimalom volt. Mellette kocsma állott. Tulajdonosairól. 16. Kis-Zuhogó: Zuhogó, -ba Vf. Nagy esése volt itt a Malom-árok vizének. Kővel kirakott zuhogón folyt a szakadékos árok, az Öreg-gát és a Dénes-malom felé. 17. Vasútállomás [Hnt, Bt, MoFnT2 : Vasas-Hird vasúti megálló] Vasúti megállóhely. 18. Vastit: Szénvasut: Hetényi vasút: Bátaszéki vasút Vasútvonal. Egyik ága Hoszszuhetény, a másik ága Bátaszék felé vezet. 19. Vasuti-hid: n. Ájzépó Prika 'Eisenbahn-Brücke' Híd a vasút felett. 1930 körül épült. 20. Templom-dűlő: n. Kirihálcar 'Kirchenäcker' Men, k, Fr. Régen külterület volt, most beépítés alatt. Közelében áll a falu új, 1820-ban épült temploma. 21. Szabadság utca [Zengő u] U. Ez a falu leghosszabb utcája. 22. Kápolna-dűlő: Kápolna, '-ba: n. Kápela 'Kapelle' Os, k. Régen itt kis kápolna állott. 23. Nagy-Zuhogó: Kis-gát Vf a Dénesmalom előtt. Zsilippel duzzasztott zuhogó volt. 24. Adi utca [Szabad föld u] U. Üj U és Fr. 25. Pásztorház-dülő [K8/b: Pásztorház dülő KlO/a: Pásztorház] Men, sz, k. Ujabban ez is beépítés alatt levő terület. A dűlő szélén állt régen a pász-