Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

[K8/a; K8/b: Hosszú Szói rét P: Hossziszó] Betonból készült medencéjébe a Méhész-árokból vezették be a vizet. Kedvelt kirándulóhely volt. 215. Csatornya, '-ba: Csatornapart: n. Csatorni 'Kanal' 'Csatorna': n. Csatornipérg 'Csatorna­berg' [K8/a, K8/b: Csatornya part alja; r, 1 K9: Csatorny apart; sz, r K12, MoFnT2: Csatorna-part] S, Os, r, bozótos hely a Méhész-csatorna mentén. Pám­sul 'Baumschule' is volt itt régebben. Nemrég próbafúrással itt 40 °-os termál­vizet találtak. A helyi lakosság szerint ez a kincs megérné a feltárást és a hasz­nosítást. 216. Kűhidi csárda: n. Pâjdëkc csárda 'Bei dem Eck csárda' [P: Kőhidi csárda] Csárda volt a Kőhíd mellett. 217. Veréb-malom: Téri-tanya: n. Spáca­mil 'Spatzenmühle': n. Tériháusz 'Térihaus' É, vízimalom volt. — A. sz. a ma­lomárokban mindig kevés volt a víz; s ha verebek is ittak belőle, leállt a ma­lom. Hohmann nevű tulajdonosát azért hívták Téri-nek, mert olyan gazdagnak tartották, mint a dombóvári Dőry konzervgyárost. 218. Malom-árok Vf. Vízi­malmokat hajtott. 219. Kutya-högyi-ódal D, Os, sz, 1. 220. Fölső-högy: Kutya­högy: n. Huncperih 'Hundsberg': n. Hóhaperg 'Hoher Berg' [KIO, P: Kutya­hegy; sző K16: Hundsberg MoFnT2: Kutya-hegy] D, sző, sz. Régen itt e volt. A meredek domboldalon igen nehéz volt az erdő irtása. A kitermelt fa a göd­rökbe csúszott, ökrökkel sem tudták sokszor felvontatni; sőt több vontató jó­szág itt lezuhant és elpusztult. Ezért szitkozódva mondták a helybéliek: „Tez iz a Huncperg 'Das ist ein Hundsberg'". 221. n. Prëhatal 'Brechs Tal' Vö, Ds, sző, sz. Brech nevű tulajdonosáról. 222. Pálinkafőző: n. Snâpszprënëràj 'Branntwein­hütte': n. Snâpszputik 'Schnapsbutique' É. Pálinkafőző volt. 223. n. Tráhdlok 'Drachenloch' Gs, Szas, bokros, bozótos. Nh.: Ebben a gödörben lakik a hétfejű sárkány, aki a rossz emberekért még a faluba is bejön. 224. Rác-fő-gödör: n. Rácfékráva 'Rácfő Graben' [K8/a, K8/b: Rácz földek; sz P: Rátz föld] Gs, Vf, bokros, bozótos. 225. [K8/a: Plébánia (föld); sz] A helyi plébános javadalmi földje volt. 226. Faiskola: n. Pdmsűl 'Baumschule' S, r. Csemeteerdő és faiskola volt. 227. Csatornya-erdő : n. Csatornyiváld 'Csatornawald' [K8/a, K8/b: Csator­nya part; sz KIO: Csatornya K9, P: Csatorny apart; sz, r MoFnT2: Csatorna­part] Do, e, sz. Közelében folyik el a Méhész-csatorna. 228. Fúrás, -hó: Gyógy­víz F. 1970 körül fedezték fel itt a kénes gyógyvizet. Jelenleg legelő van a kör­nyékén. 229. Pedagógusfődek: n. Lêrafëld 'Lehrerfeld' Os, S, sz. A pedagógusok illetményföldje. 230. Temető-part: n. Kerihófákar 'Kirchhof acker' [K8/a, K8/b, KIO, K12, P: Temető part; sz] S, Men, Os, sz. Mellette van a temető. 231. Te­mető, -be: Református temető: n. Lutrisa Kerihóf 'Lutherischer Kirchhof [K8/a: Temető] Te. A reformátusok temetkező helye volt régebben. 232. Temető­köröszt: n. Kerihófkrájc 'Kirchhofkreuz' Ke. A temetőben áll. 233. Figyelő, -hő: n. Báj Figyelő 'Bei Figyelő': n. Óbáhtar, Beobahtar 'Beobachter' D, sz. Régen figyelőállás volt. 234. Víztorony: n. Vászarturm 'Wasserturm' É. Rendeltetésé­ről. 235. Pörös-főd: Pörös, -re: Kápás-Pörös: n. Strájcákar 'Streitsacker' [K12: Kapási pörösföld; sz K6: „Kapási Cserben Pörös Földön esett a verekedés Bikal határában." K9: Kapás; sz, út, temető K8/a, K8/b: Kapási pörös földek; sz KIO: Kápasi pörös föld P: Pörös föld MoFnT2 : Pörös] S, Os, sz. Sokat pereskedtek érte, mert a határon van. Kapás Bikal határában elpusztult település helye (Csánki 3:432.) Német neve Streit féld 'pörös föld'. 236. Gépálomás Gép­javittó [Hnt; Bt: Mg. Gépjavító Vállalat MoFnT2: Gépjavító] Nevét rendeltetése magyarázza. 237. Nagy-erdő: n. Nagy-erdé [K2: Plaga neo extirpata Dominalis, vulgo Nagy Erdő K12: Nagyerdő] S, sz, korábban e volt. 1840 körül irtották ki. — A. sz. a falut övező egykori nagy erdőkben a szerbek (rácok) makkoltató ser­téstartással, a németek pedig jobbára földműveléssel, dohánytermeléssel és 5 Baranya földr. nevei I. 65

Next

/
Thumbnails
Contents