Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

déken ... malom kövek fejtetnek". 140. István-kilátó [MoFnT2, M: ~] Kilátó az 592 m magasságú hegycsúcson. 141. Jubileumi-körőszt [M: Jubileumi kereszt] Ke. 142. Tizes ut Űt. Turistaút Orfű felé. 143. Hármas ut Űt. Turistaút Patacs felé. 144. Cigói határut Űt. Cigó mellett halad el. 145. Cigó, -ba [K2 : név nélküli e K4, 5: Czigo; sző K8/a, K8/b: Czigó; sz K9/b, P: Czigó; r, sző, 1 KlO/a: Czigói szöllő; sző T: Czigó Hnt, Bt, MoFnT2: ~; Lh] Do, Men, 1, mlen, egykor sző. Részben Lh. Lásd még Kővágótőttős 117. sz. nevét! 146. Cigói-gödör G, Vm, benne kis Vf. 147. Cigói-kut F és Kút a Cigóban. 148. Cigánylakás Lh. 3—4 cigánycsalád lakja. 149. Vaskapu Ds, Szi, e. Egykor sorompó állt itt a sziklaszorosnál, hogy az urasági erdőbe ne lehessen behajtani. Zsolt Zs. szerint a név eredeti alakja Avaskapu 'Erdőkapu' lehetett. 150. Fábián kuttya [Vándor-forr ás] F és Do, e. 151. Hugyoztató, -ra Men, Ds, földút. Itt szokták pihentetni és vizeltetni a lovakat. 152. Bánya-ódal [K5, K8/a, KlO/b, T: Bánya oldal; e] Ho, e. Elhagyott kőbánya oldala. 153. Urbérös-erdö Ho. e. A múlt században úrbéri erdő volt. 154. [K4: Czigány domb; e] Egykor itt cigányok éltek. 155. Zsongor-kő: Zongor-kü [K5: Zongorkő; e K8/a, K8/b: Zsongor kő; e M: Zsongor-kő] Szi. Nh. : Egy Zsongor nevű vitéz a menyasszonyát is mentve (a török basa katonáitól üldözve) innen lovával a mély szakadékba ugratott. (Lásd még: Mecsek Útikalauz 1959. 60. p.) — A nevet Cserkúton is Zongor-kűnek mondják. A cigányok Zombor-kű néven említik a helyet. 156. Szénvájó-luk Ho, e. Szén után kutattak ezen a helyen. 1930-ig a DGT-nek volt itt joga a bányászásra. 157. Szénvájó-kut F és Kút. 158. Szaróbokor Vö, mlen, 1, bokros. 159. Gubacsi, -ba [K9/'a: Gubacsi erdő; e, 1 T: ~] Do, e, bokros. 160. Babás szörkü: Szörküvek: Nászmenet [MoFnT2, M: Babás szerkövek] Szi. A Zsongor-kőhöz vezető gyalogút mellett érdekes, baba alakú sziklaalakulatok. — Nh. : A hegyoldalban két nászmenet vált kővé. (Lásd még Mecsek Útikalauz 1959. 54. p.) 161. Csáki Béni körösztye Ke. Csáki Béni (egyik szőlősi plébános) állíttatta. 162. öreg-bánya [K4, 5: Kő Bánya; B] Ho, Vö, e, mlen, bokros. Elhagyott kőbánya. — A. sz. a pécsi Széchenyi tér burkoló kövei innen valók. Régen itt szén után is kutattak. 163. Kübányák: Vizes-bánya Ho, e. Elhagyott kőbánya. Gödreiben megáll a víz. Malomés építőkövet fejtettek itt. Az eszéki főtemplom építéséhez innen szállítottak követ. — A kőfejtés szerszámait néhány család még őrzi Szőlősön. 164. Cioú ajja [K2: Cziko alya; r] Vö, e, r. 165. Mikó kuttya F és Kút. A Mikó családnévre már a 13. századból van adatunk (1292: Mycolen filius Myko ÁUO. X. 107.). 166. [K2: Hárs Kut; r darabok az erdőben] 167. Sepsei-kut: Sepse-kut F és Vö, 1, mlen. 168. Sepse, -be: Sepsei-szöllő [K4, 5: Sepse; sz K8/a, K8/b, KlO/a: Sepse; sző K9/a: Sepse; sző, r P: Sepsi szöllő; sző] Vö, Do, sző — A. sz. régen itt szállások voltak. Nh.: Szőlős falu egykor ezen a helyen feküdt. — Régi névről van szó. Sepse Baranyvártól K-re már az Árpád-korban település volt (Györffy 1:377.). 169. Csipán, '-mba Vö, Os, sz, k. 170. Hogy ajja [K5, K8/a, K8/b, T: Hegyalja; sző K9/a: Hegyalja; sző, 1, KlO/a, KlO/b: Hegyalya; sző P: Hegy alja; sző] Do, k, sző. Hegyvonulat van felette. 171. Szörkü ajja [K4, 5, K8/a K8/b: Szerkő alja; sző] Os, Men, e, 1, mlen, bokros. Felette vannak a Babás szerkövek. 172. Cigány-lika: Cigány-luk [K5, K8/a, K8/b: Czigánylyuk; e, 1 KlO/b: Czigánylyuk; e] Do, B, e. 173. Remote barlang [K5: Remete lakás; e] B. Remete lakott itt. 174. Véderdő Do, Fs, e. 175. Bánya ut Üt (kocsiút) volt a kőbányákhoz. 176. Szálai-bánya [K5: ~; e] Vö, e. 1799: Der Berg ober Kővágószőllős zeigt überall den rothen Sandstein, der da zu Mühlsteinen geformt wird .. . Der Wald auf dem Berge ist ausgerodet und ausgeweidet so dass allenthalt nur blosse Steine und Erde zu sehen sind. G/4. I. köt. 437. — Elhagyott kőbánya. Szálai nevű bérelte. Egykor itt malomköveket vágtak a vörös homokkőből. A szomszédos