Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

gazdálkodott. 374. Vásártér: Nyóchódas S, r, sz. 1927 körül itt tartották a bakonyai vásárokat. 375. Bicsérdi határ S, r, sz a szomszédos Bicsérd határa mentén. 376. Régi országút Út. A régi Szentlőrinci út nyomvonala. Az adatközlők nem ismerték: 56. K8 b: Lé Ree köz, Cinca köz — 65. K8/b: Kereszt linea — 67. K3: Pajta Dülő — 75. K8 b: Hetvehelyi határ — 95. K8/b: Töttösi határ — 146. K9/a: Gyalán — 160. K8,á: Tilalmas Legelő; 1 — 189. K4: Szabó Kút — 233. K3: Uj Kertek — 252. K8: Malom — 267. K8/a: Decsi János malma — 291. K8/c: Tanitó és Plébánia kenderese — 297. K8/c: Decsi István malma — 317. K9/a: Ujj hegy — 346. K8/c: Helység rétje — 358. K8/a: 1. dülő — 364. K8 a: 2. dülő — 369. K8/a: 3. dülő. Nem tudtuk lokalizálni: Reuter Camillo élőnyelvi gyűjtéséből: Patnyer; e — Rádó; e — Sáska szőlő; e. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1758: GT. 52., 1777: ML. fasc. 469. No. 33. — K3 = [1810 kJ: GT. 137/b, 1820: GT. 2/c, 1830: GT. 27/c — K4 = 1857: GT. 2/b — K5 = 1861: GT. 2/d, 1879: GT. 28. — K6/a = 1773: PPL II. 23/1733. Káptalani birtok öi. — K6/b — 1770/1780: Metales, Boda (Bm. L.) — K7 = 1864: BmT 1864. — K8/a = 1860: BiŰ 28. — K8/b = 1856: K. 13/1—8 (Bm. L.) — K8/c — 1860: BiŰ 247. — K8/d = 1865: BiŰ 248. (Hetvehely) — K9/a — 1855: BmK 11. — K9/b = 1877: BmK 516. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560 — P: 1865 — NB: 1894—1904/2469. — TI = 1878: Telekkönyv — T2 = 1885: Telekkönyv — B = 1901. 1906, 1931: Birtokívek — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978 — M: Mecsek (turistatérkép) 1980. Gyűjtötték: Vörös Vince nyugalmazott mezőgazdász (1974-ben) és dr. Zsolt Zsigmond orvos (1957-ben, 1973-ban) — Adatközlők az 1957-es, 1973-as gyűjtés idején: Diós József 77, Gönczör Árpád 69, Csengődi Sándor 63, Csiki Anna 97, Hegyi Józsefné 50, Hollósi Ferenc 51, Kajtor József 58, Keresztes Lajos 66, Kondocs Pál 40, Kónya Antalné 66, Krémer Imre 43, Nagy Gyula Sándor 23, Nagy Sándor 65, Szili József 69, Szőke Attila 10, Vakaró András 58, Vice Vince 10 é. Az 1974-es gyűjtéskor: Banizs József 65, ifj. Diós József 51, Gönczör Árpád 55, Kajtos József 59. Kondacs Pál 41, idős Vakaró András 59 é. 129. KŐVÁGÓTŐTTŐS Tőtös: Töttös: Tűtős, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Tütös, Tötőes BC2: Totes BC3—5: Tőtös BC6, SchQ2—9: Töttös BC7: Tötős BC8, SchQ4: Töttös SchQ3, 5: Töttös K3: Tötős K5, K8/a, K9/a, KlO/a, KlO/b: Töttös K8/b, K9/b, P: Töttös Hnt, Bt, MoFnT2: Kővágótőttős] — T: 1403 ha/2438 kh — L: 534. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt, népessége azóta is magyar. A csekély számú, nem magyar anyanyelvű lakossága a falu etnikumát nem változtatta meg. 1930-ban 393 magyar és 2 német anyanyelvű, 1970-ben 495 magyar lakta. Kisebb külterületi lakott helyein 1970-ben 60 magyar élt. — P. sz. „Hegyaljai vidéken fekszik, a Mecsek hegy láncz tövében. Magyar falu". — Fcs.: Boda alatt! — Kondacs Pál (bakonyai lakos) írásos jelentése alapján közölhetjük, hogy Kővágótőttős határában 31 régészeti lelőhely került eddig napvilágra. A leletek az alább felsorolt nevekhez (helyekhez) kapcsolódnak: 119, 120, 124, 129, 137, 138, 141, 143, 155—159, 164—166, 184, 202, 212, 223—226, 227, 242. Kővágótőttős [1302: ? Thutheus: Györffy 1:396 és 1332—5: Tuteus: uo.] A Töttös hn.-hez lásd Töttös község nevének etimológiáját. A megkülönböztető szerepű Kővágó- [1907: Hnt. 574.] előtag kőbányászatra utal. (FNESZ. 360.) 1. Kurtafődi ut: Bormizai ut Űt. A Kurta-föld és a Bormisza felé. 2. Cigói ut: Hajamoki ut: Petőd ut Út a nevekben említett helyek (dűlők) felé. 3. Köz Köz, kis átjáró. 4. Tanárok kuttya Gémeskút. Nh.: „A tanárok innen hordták a vizet az iskolához". — Valószínűbb, hogy e névben a tanórok 'bekerített rét, legelő, ill. szántóföld a kertek mögött' jelentésű lehetett. (Lásd még TESZ 3:839.) 42 Baranya földr. nevei I. 657