Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

a közeli erdőkbe menekültek, és később a mai [Nagy] Boda helyére települtek. — A falu Árpád-kori neve: Liki-Boda volt (Györffy 1:285.); a 16. században Nagyboda néven említették (Káldy-Nagy : 69.) az új települést, a mai Bodát. 142. Mecskei ut: Mecske ut [K9/b: Mecskei uti; sz, sző P: Mecskei ut; sz] Üt a Mecskei-hegy felé. így nevezik az út menti dűlőt is. Ezen az úton jártak a magyarmecskeiek az általuk művelt szőlőhegyre. Magyarmecskén a Bodai-dűlőben bodai gazdák kaptak földet. 143. Kilső-kértök: Külsö-kertök ajja S, Men, sz. k. A falutól Ny-ra van, a kertek végében. 144. Zártkertök S, Men, k. 145. Lurdesi-kápolna Kis kápolna. 1934-ben építtette Tóth Géza fogadalomból, remélvén felesége gyógyulását. A 4 D-öl alapterületű kápolnában Bernadette és Lourdesi Mária szobra áll. 146. Misés ut Üt. Ezen jártak régen Bakonyára (misére) a bodaiak. 147. Mutyora-domb D, sző. Itt volt pincéje a Mutyora ragadványnevű Keresztes Dezsőnek. 148. Kilső-Nyáros-tü Men, Os, sző, sz. Régi település nyomai találhatók itt, Tóth Márton Gábor egykori földjén. A házhelyek átlósan helyezkednek el. Mélyszántáskor kőbalták, edények kerültek elő. 149. Erdészlak: Jágerház [Hnt, Bt, Erdészház] É. Az erdész lakása. 150. Csurgó, -ba [K9/c: Csurgu, Csurga (?) K12: Csurgó] S, sz. 151. Bitófa S, sz. Az útelágazásban ún. mutatófa állt. Emberi kéz alakú fa mutatta az irányt Boda felé. 152. Cserdi ut [K9/b: (út) Cserdiről; út] Üt. Cserdi falu felé vezet. 153. [K9/b: Falu dülő; sz, szo P: Falu melletti; sz] 154. Bakonyai ut Űt, dűlőút volt Bakonya falu felé. 155. Körösztöspusztai-sarok S, e. Sarkos hely. Korábban Szentlőrinchez (Keresztespusztához) tartozott. 156. Papcsere [LF: Pap cser, Tser; e K8/b: Pap csere; sz K9/a, K9/b: ~; sz] S, sz. Egykor e volt, cserfákkal. — A. sz. papok földje volt, amit elcseréltek. 157. Pécsi ut: Kaposi ut [K9/b: Kaposer Strasze; út K9/c: Pécs felé; út] Űt Kaposvár és Pécs között. Nh.: Régi római-kori út. Boda alatt vezetett Ny felé. (Lásd Györffy 1:285.) 158. Dögvető: Dögvető-dülő [K9/b, P: Dögvető; sz] S, sz. Korábban ide temették az elhullott állatokat. 159. Falu kuttya Kút volt a legelőben. Ide jártak itatni a faluból. 160. Nagy-vőgyszél [MoFnT2: Nagy-völgy-szél] Vö, Os, sz. A hosszan elnyúló völgy oldala, széle. 161. Körösztösi-düllő S, sz a keresztespusztai határ mentén. 162. Körösztösierdő S, sz. Egykor e, majd irtásföld volt. A területet a Népközt. Elnöki Tanácsa 10—7/1956. sz. határozatával Boda községhez csatolták. 163. Bajmót, -ba [K9/b: Bajmód K9/c: Bajmót; sz P: Bajmod; sz MoFnT2: Bajmót] S, sz. — A. sz. nem volt dűlőútja, ezért bajos 'nehéz' volt a művelése. 164. Uj-temető Te. Újabban ide temetkeznek a bodaiak. 165. Hármas-rét [LF: Hármasrét K9/a: Falu alatt; r] S, Vö, r. Régen három gazda tulajdona volt. 166. Hármasi-kiskut F volt a rétben. Az iszap eltömte. 167. Hogy, -be: Högyhát: Högy-düllő [K8/a: Hegy hát; sz K9/a, P: Hegyhát; sz K9/b: Hegy; sz, sző] Dh, Men, sz, részben sző. Régi település nyomai láthatók itt a Kajsza-tanya körül. 168. Külső-högy: Kilsőhögy: Túsó-högy [K8/a, K8/b, K9/a: Külső hegy; sző] Dh, Do, sző, sz, gy. Présházakkal. 169. Vég-dülő [K9 b: Vép; dülő; sz, sző] Dh, Men, sz. 170 Főső-vég Ds, sz. Magasabban fekvő hely. 171. Nagy-vőgy [K9/b: Nagy völgy; sz, 1, sző] Vö, Do, sz, r. 172. Bajmóti ut: Bajmodi ut Űt a Bajmót nevű dűlő mellett. 173. Halastó [K8/a, K8/b, K9/a, P: ~; r, sz] S, sz. Kb. 2,5 holdnyi vizenyős hely, amelyben a K8/a jelzetű térkép szerint még £ó volt. A tavat két forrás vize táplálta. 174. Halastó-düllő S, sz. Benne régebben tó volt. Lásd a 173. sz. névnél! 175. Téesz kuttya Kút. Közelében régi település nyomai láthatók. 176. Halastó-hcit Dh, Men, sz. Szántáskor itt sok edénydarab került elő. 177. Pappá, -ba: Pappáikut F és környéke a Bodai-árok hídja mellett. 178. Malom ut Űt a Bodai-malom felé. 179. Végek körösztyik: Vég-köröszt: Vasköröszt Ke. A Végh család állíttatta. Vasból volt. 180. Asó-vég-düllő [K9/b: Vég dülő; sz, sző] Men, sz a rét