Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

földek voltak. 89. Szarkád, -ba Ds, sz. Nh.: Régen itt falu állott Szarkád néven. (Lásd Szentlörinc nevei között is!) 90. Vadhel: Vadterület S, r, nádas. Vadkacsák tanyája. 91. Községföd S, sz. A falu közös tulajdona volt. 92. Szarkádimalom Vízimalom volt. Az adatközlők nem ismerték: 72. Bt: Okor. Nem tudtuk lokalizálni: P: Csikós to; uradalmi rét. Talán a Császár-rétben volt? Az írásbeli nevek forrásai: K8/a — 1862: BiÜ 114. — K8/b = 1862: BiÜ 115. — K8/c -= 1908: BiÜ 116. — K9/a = 1856: BmK 25. — K9/b = 1872: BmK 525. — KIO = 1857: BiK 41. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — T: 1899: 127. Cserdi telekkönyve (Bm. L.) — N = Nagy Jenő: A bükkösdi völgy településföldrajza. Pécs, 1935. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Rónaky Edit tanár, intézetvezető-helyettes. — Adatközlök: Ágoston Ágnes 13, Cseke Gyula 51, Gergely László 50, Kesztyűs György 27, Kiss József 56, Ulmer Gyula 82, Pauler Antal 64, Paűler Antalné 60, Pintér Gyula 77, Vajda Géza 61 é. BODA Boda: Nagyboda, '-n, '-ru, '-ra, bodai, bodái [BC1—8, SchQl—9: Boda K8/a, K8/b, K9/a, K9/b, K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Boda] — T: 1542 ha/2679 kh. — L: 570. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt; lakossága azóta is magyar. Csak időnként élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. 1930-ban külterületével együtt 660 magyar lakosa volt. 1970-ben 555 magyar és 19 német élt itt, és 3 fő vallotta magát délszlávnak. — Fcs.: „Elindult Boda, / Utána Bakonya, / Hasra esött Tőtös, / Ászt is nyögi Szőllős." (Berze Nagy: 2:595.) Ennek változata; „Elindult Boda, / Utána Bakonya, / hasra esött Tőtös, \ megbabázott Szőlős, / Cserkút a komája, Patacs a poszitája". A falucsúfoló alapja az lehet, hogy a Mecsekajja néven említett kistájban a fenti sorrendben követik egymást a községek Szentlőrinctől Pécsig. — A bodiak a tésenyieket „csömözösöknek" (poloskásoknak) csúfolják. Boda [1241 U./1350/1404: Boda: Györffy 1:285.] Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1211: Boda szn. (PRT. 10:503). Az alapjául szolgáló m. R. Boda < Buda szn. valószínűleg szláv eredetű; vö.: cseh Buda [< Budivoj, Budimér) szn., le. Buda szn. (FNESZ. 113, 132). 1. Dobos köz Köz, Hor. Az ott lakó Dobos családról. 2. KiZső sor: Kíső sor [K9/b: Auszere Reiche; U Rákóczi Ferenc u] U. A főutcától kijjebb (Ny-ra) esik. 3. Béső sor: Fő utca [K9/b: Haupt Gasse; U Hiv. Petőfi Sándor u] U. A falu legnagyobb utcája. 4. Autóbuszgarázs É. Rendeltetéséről. 5. Jágerkert Vö, Os, r, 1, k. 6. Jágérház É. A községi erdész háza volt. 7. Magtár É. Rendeltetéséről. 8. Ritac köz [K9/b: Toth Gasse; U] Köz. Ott lakott a Ritac ragadványnevű Tóth Menyhért. 9. Erdő utca [K9/b: Innere Reiche; U Hiv. Zrínyi Miklós u] U. Az erdő felé vezet. 10. Posta: Községháza [Posta] É. Ma posta, korábban községháza volt, 11. Nyomós-kut: Közkút Kút. 12. Szászék-féle hel Vö, r, k. Az ott lakó Szász család nevéről. 13. Tizénnyócnapos helek S, r, k. 18 napot kellett robotolni e helyek használatáért. 14. Tót köz Köz. A Tóth család lakik a.köz elején. 15. Templom tér: Harangláb tér [K9/b: Glocken Stuhl Platz; Tér Hiv. Jókai u] Tér, U. A templom felépítése előtt (1908-ig) itt harangláb állott. 16. Temvlom. 1908-ban szentelték fel Keresztelő Szent János tiszteletére. 17. Negyvennyócas-köröszt Ke. 1848-ban állították ide. 18. Hősi emlék. Emlékoszlop .az. 1. és a 2. világháborúban elesettek nevével. 19. Hamvas-domb Ds, mlen. — A.