Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

asszony P: Boldog Asszony; sz] Ds, sz. Nh.: Egykor itt barátkolostor állott. Sok tégla és cserép kerül elő szántáskor. — Az Árpád-korban Boldogasszonyfalva néven itt falu volt. Lásd Györffy 1:288 és Káldy-Nagy: 98. alatt! 111. Bogaháza: Boga háta Ds, sz. Nh.: Itt falu létezett Bogaháza néven. A törökök pusztították el. 1920 körül itt romokra bukkantak. A dűlő nagyobbik része Csonkamindszenthez tartozik. Az adatközlők nem ismerték: 48. Bt: Okor. Nem tudtuk lokalizálni: NB: Vikarwiesen. Az írásbeli nevek forrásai: BC = 1712: Conscr. OL. U. et C. fasc. 15. No. 54. — K8/a = 1862: BiÜ 244. — K8/b = 1862: BiÜ 243. — K8/c = 1800 k.: BiŰ 857. — K9 = 1856: BmK 214. — KIO = 1857: BiK 72/1.— K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — TI — 1862: Telekkönyv (Bm. L.) — T2 = 1877: Telekkönyv (Bm. L.) — NB: Németh Béla kézirata (Bm. L. 2491.) — N = Nagy Jenő: A bükkösdi völgy településföldrajza. Pécs, 1935.. — P: 1865 — Hnt: 1973 — MoFnTl: 1971 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Hegedűs István tanár és dr. Zsolt Zsigmond orvos. Dr. Zsolt publikálta gyűjtését. Lásd: BHt. 1970. 139— 142.) — Adatközlők az 1961-es gyűjtéskor: Farkas Jánosné Bagoly Margit 52, Lakatos József 77, Szuk Imre 80, Varga Lajos 82 é.; az 1974-es gyűjtéskor: Angyal Lajos 65, Sánta József 47, Sipos Ferencné 41, Sipos Margit 13, Tankovics Antal 61, Varga Vincéné Egyed Borbála 74, Varga Vince 75 é. 12 6. CSERDI Cserdi, -be, -bű, -be, cserdi [BC1: Cherdy BC2, 3, 5, 6: Cserdy BC4, 7. 8, SchQl—9: Cserdi K8/a, K8/b, K8 c, K9/a, K9 b, K10, K12, T, P, Hnt, "Bt, MoFnT2: ~] — T: 646 ha/1123 kh. — L: 565. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott magyar falu volt. .A 18. században is magyarok lakták. Magyar lakossága mellé a múlt század elejétől kezdve németek települtek; de csak századunk első évtizedére érte el számuk a 10%-ot. Ezt követőleg a németek mindinkább beleolvadtak a magyarságba. 1930-ban 338 magyar, 26 német és 5 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben népessége magyar. A lakosság nagyobbik része a századunkban mind jobban benépesedő Szőlőhegyre települt. 1970ben a falu lakóinak száma 134, a Szőlőhegyé 436. — P. sz. „Magyar nép lakja"..— Ujabban (1960—1970 között) a migráció eredményeként a falu magyar lakossága részben elköltözött, részben új településformák (tanyák) alakultak ki a Szőlőhegyen. Lásd még a 35. sz. név alatt! A község magyar nyelvjárása már alig mutat egységes képet. — Fcs.: A cserdiek szerint a dinnyeberkieket azzal csúfolták, hogy a berkiek főipofozták a malacot, mert nem akart szérű .szélről' enni. Cserdi [1326: Chereg: Györffy 1:294]. Az elsődleges Csereg névváltozat talán a 'sodor' jelentésű m. R. '"ser ~ *sir ~ *sür ige -g képzős származéka, s tkp. értelme 'szövevényes, bozótos hely, sűrű'. A mai Cserdi névalak végződéscserével keletkezett a -d képzős helynevek mintájára. (FNESZ. 160.) 1. Bükösdi ut: Helösfai ut: Országút Űt a szomszédos községek felé. 2. Cigánytelep: Cigányok: Brazilok: Brazütelep [Nyárfa ut] U, Fr. Főleg cigányok lakják. 3. Irtás, -ba Ds, sz. Régen úrbéri erdő, majd irtásföld és tüskés legelő volt. Akik itt a tüskét kiirtották, két évig megkapták a föld termését. 4. Kocsma [Italbolt] É. 5. Magtár: Bikaistálló [Téeszraktár] É. Régi és mai rendeltetéséről. 6. Pásztorház É. Régen pásztorok lakták. 7. Tanács: Tanácsház: Iskola [Tanácsház] É. A helyi tanács épülete. 8. Egészségház : Orvosi Rendelő [Egészségház] É. Rendeltetéséről. 9. Jencer köz: Jászberényi köz: Kis köz Köz volt 1974-ig. Az ott lakó Jencer (Jászberényi) család nevéről. 10. Csarnok É.' Tejbegyűjtő." '11.