Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás
gyararszá^ban a tatárok másodízben beütöttek [akkor pusztult el a mai falu előzménye] ... a Boldog Asszony dülö és Ágod dülő szántóföldeken egy kiterjedt község, mások szerint kis város létezett... [itt] szántás alkalmával minden nemű cserép edények és kő darabok, sőt ásáskor temérdek tégla szedetik ki; ezen kis város a tatárok által feldulatván, a' még megmaradott lakosság bellyebb az erdőkbe húzódván és egy posványos berekben letelepedtek, ahol előbb apró gunyhókban tanyáztak, és lassanként házikókat csináltak, innét származik D :Berki, sajátságosan viseli is nevét, mert az egész község valóságos katlan forma mélységben létez, jobbra, balra most szöllő hegyek, mi az előtt roppant, erdőség lehetett. ... a Boldog Asszony dűlőben, mintegy kellő közepén .'.. egy üreg találtatott újabban, a'hová minden erőködés daczára nem férhettek annak kikutatására a roppant büz szag végett a'hol is több ember veszté életét... az üreg a lakosság által behányatott, és mégis a mai nap is szántani körülötte a büz végett nem lehet, e végett vagy 15 D-öl kiterjedés kihagyatott". Nh.: A törökdúlás idején itt város volt. Pusztulása után a hely megmaradt lakosága a mai Dinnyeberki falu erdőktől védett völgyébe menekült. — Györffy szerint (i.h.) a Gyűrű folyó mellett levő Boldogasszony falva nevét Szűz Máriáról nevezett egyházáról kapta. 105. [K8/b: Alsó malomnál; r] 106. Likpince: Törökpince: Törökök pincéjük Cs hely. Kökénybokrok közt levő mély lyuk. Régen igen mély volt. Két-három póznát is elnyelt. Kb. 10—12 m mély volt. Nh. : Pince van ezen a helyen. Ide ásták el a törökök a kincseket. Állítólag tele van aranynyal, de senki nem talált rá. Átok van a kincseken, mert aki megpróbálta kiásni, azokat mind kilelte a hideg. 107. Agodi-mezö [Györffy 1:270: Ágod K9: Agod, Ágod; e, r, sz. K8/b: Pótlék földek; sz K12, T: Ágodi mező; sz P: Agod; sz] Ds, S. sz. — Nh. : Itt Agod vagy Agot néven régen falu létezett. — Györffy szerint (i. h.) Ágod néven itt falu állott az Árpád-Korban. 108. örzséböti-rétek (K8/b: Szent Erzsébeti Rétek; r] S, r. A nyugotszt.iterzsébeti gazdák bérelték. 109. Alányulló: Zalányulló Ös, sz. A Nagyváty felé vezető útra dűl, azaz alá nyú^k. 110. Nagyvátyi ut Üt. Nagyváty falu felé vezet. 111. Ágodi-berök [K10: Agodi berek; r] Mf, S, r, berek. 112. Ágodi-sürü [K10: ~] Os, sz. 113. Girótfa: Gyirotfa [K12, T: ~] S, Os, sz. Girótfalva néven az Árpád-korban itt település létezett. Birtokosa akkor (Vátyi) Konrád fia Guerolth lehetett (Györffy 1:312). A 16. században Giródfalva néven szerepel az összeírásban (Káldy-Nagy: 126.). Az adatközlők nem ismerték: 16. Györffy 1: 288: Gyűrű — 47. K8/c: Canabeta— 105. K8/b: Alsó malomnál. Nem tudtuk lokalizálni: K8/b: Korcsma és Kert, Vadászkertje, Vadászlak — P : Irtási gyöp. Az írásbeli ïiev>ek forrásai: BC =* 1542: OL. Corner. Portar. 12 5. — K8/a = 1862: BiÜ 139. — K8/b = BiŰ 140. — K8/e = 1800 kl: BiÜ 857. — K9 = 1855: BmK 66. — K10 «= 1857: BiK 50/1. — K12 — 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Horváth Zsuzsanna főisk. hallgató (1974-ben) és dr. Zsolt Zsigmond orvos (1961-ben). — Dr. Zsolt gyűjtését publikálta: BH, 1970. 137—139. — Adatközlők 1961-ben: Balogh Tibor 18, Horváth János 69, Ilii Béla 25, Kővári Lajos 37, Varga Sándor 68 é. — 1974-ben: Barbas Márta 30, Kiss Béla 72, Mátyás Ferenc 65, Simon Péterné 74, Ternar József 72 é.
