Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

Irtás; e] Dt, sz. 320. Nyárfás-dülö [P: Nyáros] Ds, sz. Nyárfák vannak a dűlő szélén. 321. Koplaló-ódal Do, e. 322. Aszaj, -ba Vö, e, 1. A név az aszó 'völgy' és aj 'alj' összetételéből alakult. 323. Negyven-hódas [MoFnT2: Negyven-holdas] Ds, sz. Negyven holdnyi terület. 324. Aszaji-árok [MoFnT2: Aszai-árok; Vf] Vf. Lásd még a 322. sz. név alatt! Az adatközlők nem ismerték: 7. KlO/a: Hostel — 8. K10/a: Riedweg — 9. K8: Liba legelő — 11. KlO/a: Bergweg — 15. Bt: Oícor — 28. KlO/a: Friedhof fer straße — 92. K8: Gorica oldal — 93. K8: Goricza — 115. KlO/a: Gödöruti — 133. K8: Kolb töltés — 144. KlO/a: Kolpkerti — 146. K9/b: Petős rét — 151. K9: Alsó mező — 210. K8: Györe Istók sürü — 211. K5: Felső vető — 220. K8: Szöllő gödör — 221. K8: Hőrtelendi sürü — 233. K9/a: Kolompéros — 236. K9/a: ökörtilos — 237. KlO/a: Szőlőkalja — 242. K5: Szőiő — 243. K5: Gödörfej szőlőnél — 244. K5: Gyümölcsös, Szőlőnél — 245. K5: Gyümölcsös, Szilvás oldal — 246. K5: Gyümölcsös, Szilvás völgyben — 260. K9/b: Petős rét — 265. K5: Temető — 266. K5: Buktatónál — 268. K5: Korod Egéd — 269. K5: Keleti vető — 270. K6: Kölös Viz — 271. K5: Vizköz — 279. K5: Birkalegelő — 284. — K5: Takarmány vető — 288. K6: Egyedi neveö Viz — 303. K5: Nyugoti vető — 306. K5: Juhakol — 307. K5: Külső szérűskert — 308. K5: Szekér állás — 309. K5: Cselédkert, Cselédház — 310. K5: Gödörfej Kútnál — 312. K12: Kapós Szőllőhegy — 313. KIO: Szt: Domjániszöllö — 318. K5: Volt Dézmás Szőlők, Nem tudtuk lokalizálni: Kl: Hajdú temetés [Megyefa 1764. évi határjárásában határhelyként szerepel]. Az írásbeli nevek forrásai: Bükkösd neveihez: K9 = 1856: BmK 45. — KIO = 1857: BiK 36. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz — Megyefa neveihez: K8 = 1858: BiÜ 524/1, 2. — K9/a == 1853: BmK 191. — K9/b = 1876: BmK 569. — KlO/a = 1857: BiK 150/1, 2. — KlO/b = 1882: BiK 151/1, 2. — Szentdomján neveihez: Kl = 1764: ML. fasc. 469. No. 34. (1811): ML. fasc. 469. No. 37. — K3 = 1800 k.: GT. 83., GT. 127. — 1830: GT. 27/c — K5 = 1879: GT. 28. — 1892: GT. 39/b. — K6 = 1746: Bm. L. Inquisitiones VI. 152. — Közös források: K16 = 1883: KT 5560. — NB: 1894—1904: 2557 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnTl: 1971 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Hegedűs István tanár és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközíőfc: Kiss József 77, ifj. Kiss József 46, Kleis;-. József 60, Komáromi Antal 56, Máyer Ferenc 59, Sánta József 43, Törgyéki Lőrinc 73, Varga Lászlóné 36 é. 123. MARTONFA Martonfa, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1 : Marton falua, Mártony falua BC4—7, SchQ2 —4, 6—9: Martonfa BC8, SchQl, 5: Mártonfa K9: Mártonja, Martonfa K8/a, K8/b, KIO, 12, T, K16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 571 ha/993 kh — L: 255. A török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt. Népességének túlnyomó része azóta is magyar. Csak a múlt század második felétől élt itt néhány nem magyar anyanyelvű lakos. 1930-ban 347 magyar és 4 német, 1970-ben 238 magyar és 17 német anyanyelvű lakosa volt. — P. sz. „Lakói magyarok". — Fcs.: A hosszúhetényiek csutásoknak hívták a martonfaiakat, mert azok a falu szélén levő sáron kukoricacsután szoktak átjárni. — Martonfai kukukkosok; mert a hetényi erdőkbe jártak kakukktojást szedni. — Állítólag a falu formája, alakja alapján mondják Martonfára a hoszszúhetényiek : „gömböcbü kihasadt (repedt) Martonfa". (Berze Nagy 2:582.) — „Szilágy szalaggy j Martonfa maraggy / Pereköd kereköggy / Ellenddel vereköggy." — Jocófalu, Jocikaközség ez a falu, mert sok a József (Jocó) keresztnevű. — A vidék neve: Zengő ajja. Martonfa [1292—7: Mortunfolua: Györffy 1:339, 1220k./1323/1403: Mortun: uo.]. A m. R. Marton [1211: Mortun: PRT. 10:503] 'Márton' szn. és a birtokos személyraggal ellátott falu összetétele. Az elsődleges Martonfalva idővel Martonfá-ra rövidült. (FNESZ. 410.).