Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás
ültettek, és a lakók kérésére az utca nevét is megváltoztatta a tanács. 4. Becsali ut: Fősőfalu Üt a Becsali nevű Fr felé. Ide tartozik a régi Bükkösd É-i része: 2—5, 13—15. 5. Fehár-hid Híd. Fehér színéről. Bükkösd É-i részét ezt kötötte össze Megyefával. 6. Hetfeheli ut [KlO/a: Hetvehelyer Weg; út] Üt. Hetvehely község felé. 7. [KlO/a: Hostel K9: Hóf stell; sző KlO/b, T: Hof stell] 8. [K10/a: Riedvjeg; út] 9. [K8: Lzoa legelő; 1] 10. Depó, -ra. Az erdészet rakterülete volt a vasút mellett. 11. Pauler-gödör ut [KlO/a: Bergweg Hiv.: Béke köz] Üt, kis köz a szőlőhegy felé. Az út mellett lakó Pauler család nevéről. 12. Kálvária Do, k. Keresztút volt szobrokkal. Elhanyagolt állapotban van. A szobrokat 1916— 1921 között Bertaldó József kőfaragó készítette. 13. Bükösd, -re Fr. A községegyesítés előtt ez volt a régi Bükkösd falu. Ide tartozik: 1—5, 13—15, 20—23, 32, 33, 36—66. 14. Dózsa ut [Dózsa György út] U. 15. Bükösdi-viz: Kanális: Sió [Györffy 1:247: Olcor Bt: Okor MoFnTl, MoFnT2: Bükkösdi-víz] Vf. Nagy vízgyűjtő területe van. Mivel gyakran kiöntött, már 1860 körül csatornázták. 1930ban és 1960 táján újból jelentős munkálatokat végeztek a csatornán. — Régi, Árpád-kori nevét [Okor] ma már nem használják. 16. Vasút utca [Ságvári u] U. A vasútállomás felé vezet. 17. Állomás [Hnt, Bt: Vasútállomás] Vasútállomás és környéke. 18. Harangláb Kis torony 3 haranggal. 1903-ban építette Hahn József helyi kőműves mester. 19. Hősök szobra Szo. Az 1. világháborúban elesettek emlékére állították. Arnold Ferenc alkotása. 20. Elágazás Űt. Itt ágazik el az út Megyefa felé. 21. Nagy-hid Vasbetonból készített híd a Bükkösdi-víz felett. 22. Kenyérüzem [~] Kis kenyérgyár. 23. Vasúti átjáró: Sorompó Sorompóval védett átjáró út. 24. Megyefa: Mögyefa, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC3, 7, 8, SchQl—9: Megyefa BC6: Megyefalva (!) BC7: Megyefalvenses (= Megyefalviak) 1542: Megyefalwa (01. Conscr.Dic. 13/3) 1554: Megyefalva (Káldy-Nagy: 91.) K8, K9/a, K9/b, KlO/a, KlO/b, K12, F, Hnt, Bt, MoFnT2: Megyefa] Fr. Ide tartozik: 8—9, II, 18, 19, 27—31, 34, 35. — Megyefalva középkori magyar falu (BH. 1972: p. III. )a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. század első harmadában is. 1740 után a környékbeli falvakból magyar jobbágyok költöztek ide. A múlt század elején jelentek meg első német lakói. Számuk lassan növekedett, és a századforduló idejére érte el a 15%-ot. 1930-ban 558 magyar, 59 német és 20 egyéb anyanyelvű lakosa volt. A korábban önálló községet 1950-ben egyesítették Bükkösddel. — P. sz. „A falu nevezetes kő Bányájáról és Mész égetéséről. Magyarok és németek lakják". — Megyefa helynevünk a Megyefalva név rövidült változata. Az összetétel előtagja a 'határ szél, vég' jelentésben használt m. falu. fn. (Lásd FNESZ. 415. Megyehid alatt!) Bükkösd K-i része ma is Megyefa. 25. Petőfi utca [~] U. 26. Vörösfa-gödör G, Do, bokros. Négy vörösfenyő állt itt. 27. Rákóci utca [Rákóczi u] U. 28. Kert utca: Temető utca [KlO/a: Friedhoffer Straße; út] U. Kertek voltak mellette. A temető felé vezetett. 29. Temetöiódal Do, bokros, mlen. Temető volt mellette. 30. Baka-part Do, bokros, mlen. A domb tetején régen kis major, puszta volt. Az 1890-es években Baka József bérelte. 31. Brel-köröszt Ke. A Brell család állíttatta. Kőkereszt volt. 32. Kastégödör ut: Kasté-gödör Űt. A kastély mellett levő gödrön vezet át. 33. Pujkadomb: Pujkaház Do, bokros. Pulykaház állt itt. Az uraság építtette. 34. Asófalu fTáncsics Mihály u] U, Fr. Ide tartozik Megyefa D-i része: 34, 35. 35. Jëszënszkipuszta. Maj. A Jeszenszky család birtokához tartozott. 36. Smelás-domb: Smëlás-part Do, k, sző. Az itt lakó Schmelás család nevéről. Rövidítő út vezet át a dombor Korpád felé. 37. Gyógyszertár É. Rendeltetéséről. 38. Török-kut Kút. — A. sz. a török időkből való ; a törökök építették. írásos dokumentumok szerint 1787-ben Petrovszky Zsigmond építtette. Innen vascsővel vezették el a vizet a Templom téren felállított díszkúthoz. Ide zarándokok is jártak, akik bíztak a víz