Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

tenyefa és egy nagy fenyőfa áll itt. A. sz. többszáz évesek. 20. [K8/a, K8/b: Erdő; e KIO: Kanner Hotter P: An Kanner Hotter Kopf; sző „meneteles magas fekvésűek"] Szőlők voltak a káni határ mentén. 21. Rëzula, '-ba: Tardos-rëzula: Rëzura, '-ba Ds, e. Bozótos, sűrű e. A Tardos nevű erdészről kapta nevét. 22. Rëzula-kut: n. Rëzurpruna 'Rezulabrunnen' Kút volt az erdőben. 23. Puszta-szöllő: Pusziai-szöllőhögy: n. Pusztavájngárt 'Pußtaweingarten' Do, sző volt; most bokros, mlen. Mellette van Ratkócapuszta. 24. Diós ut: Diós lénia Ût volt a majorból a szőlőhegy felé. Az út mellett kb. 30 diófa áll. 25. Ratkóca, '-ba: Puszta, '-ra: Ratkócapuszta [SchQ9: Goricza praedium K8/a: Ratkóczai puszta K16: Ratkócza MoFnT2 : Ratkóca] Dt, sz, mlen. Korábban Lh, Maj volt. A 18. században Ratkóca néven itt falu létezett (Káldy-Nagy: 41. o. és Reuter: BarKözTel. 147. Ratkóca alatt!) — Ratkóca középkori magyar falu (BH. 1972: 118.) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. században is. A múlt század utolsó harmadában alakult itt uradalmi majorság előbb Goricapuszta, majd Ratkóca néven. 1930-ban 43 magyar és 6 német anyanyelvű lakta. 26. Goricatanya [Hnt, Bt: ~] Lh, Ta volt. 27. Hideg-vőgy Vö, r. Erdők között van, és kevés napsütés éri. 28. Hideg-kut: n. Káltpruna 'Kaltbrunne' Kút a hasonló nevű völgyben. 29. Erdész-rét: n. Jégzrvíza 'Jägerwiese' S, r. Az erdész rétje volt. 30. [KIO: Weingartsberg P: Weingärtenberg ; kaszáló] Régen szőlőhegy volt. 31. Fenyves, -be: Fenyves-erdő: n. Fihtdváld 'Fichtewald' Do, e. Gyantát csapolnak itt a fenyőkből. 32. Gorica-ómajor [K12: ~; e] 33. Vajas, -ba: n. Puttarläna 'Butter-Lahn' Do, sz, e, akácos. Régen itt legeltettek a falusiak, és vajjal kellett „fizetni" az uraságnak a legelő használatáért. 34. Nagy-fa. Védett fenyőfa. A. sz. 200 évnél is idősebb. 35. Nagy-hid: n. Krószpruka 'Grosse Brücke' Híd. Akácfából építették. 36. Márványbánya Do, köves, sziklás hely. 1914 előtt itt márványt bányásztak. Bivalyok szállították a nehéz terhet Bükkösd felé. Állítólag újra megkezdik a jó minőségű szürke és fehér márvány kiterm:\ ezen a helyen. 37. Mészégető: n. Kálihófa 'Kalkofen'. 1950 körül itt meszet és szenet égettek. Ezt a két foglalkozást ma már senki sem űzi ebben a faluban. 38. [K10, P: Kopf; 1] Dt, magaslat. Régen 1 volt. 39. hegyellő, -re [K12: Goricza község (legelője)] Do, fás 1. 40. Máíyás-parí : n. Mátájszperih 'Mathias-Berg' Do, Part, sz. A megyefai Mátyás Józsefnek volt itt földje. 41. Kis-irtás Do, e, fenyves. Korábban is e, majd irtásföld volt. 42. Kis-kut F és Kút. 43. Ratkócai ut Üt. Ratkócapuszta felé vezet. 44. Jampëc-kut Gémeskút volt. Häuser Vilmos adta a nevet. 45. Meleg-fórás : n. Vârmakvëla 'Warmer Quelle' Hőforrás. Állítólag 36 fokos víz tört fel itt. Télen sem fagyott be. Than Ede 1900-ban kiköveztette a forrást, így télen is lehetett itt mosni. 46. Hatos-malom: Hideg-vögyimalom É. Malom volt. Egykori tulajdonosáról. Romos épület. 47. [K10, P: Szilvás; r] Szilváskertek voltak itt a falu végén. 48. [K8/a: Goriczai puszta T: Goricza puszta malom] Kis majorság volt malommal. A T szerint 1874-ben Hauzer Ádám birtoka volt. 49. Község-erdő: n. Kmïïvâld 'Gemeindewald' [K12: Goricza község (erdeje)] Do, e. 50. [K8/a: hegelő; 1] 51. Mëgyefai ut: Bükösdi ut Űt. A régi Megyefa község és Bükkösd felé vezet. 52. Jëkli-malom: Kocsis-malom: Gyönge-tanya [T: Kószál malom K16: Kocsal m.] É. Legalább 200 éves vízimalom. Jeckl, Gyenge és Kocsis nevű egykori tulajdonosairól. A T szerint 1874ben Trapp János birtoka volt. Az épület ma is áll. 53. Malom-árok: Vizes-árok: n. MilkrZva 'Mühlgraben' Vf. Malmokat hajtott. 54. [K8/a: Rét; r K10, P: hingewiesen; r] Hosszan elnyúló rétdarabok voltak. 55. Bükösdi ut Űt. Bükkösd felé vezet. 56. Nagy-erdő-ajj [K8/a, K12: Nagy erdő; e] Ds, e. Nagy kiterjedésű. Korábban Bükkösdhöz tartozott. 57. Szénás ut Üt. Ezen hordták a szénát és a takarmányt az uradalmi földről a béresek. 58. Gájgermalom: Bagó-malom: He-