Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

[P: Mühl Grund] Os, S, sz, r. 22. n. Hófstdl 'Hof stell' [P: Hoff stell Weingarten] Os, k, sz. 23. n. Kvëcsakarid 'Zwetschkengarten' [P: Zvesken garten] Os, k, gy. Szilváskert volt. 24. n. Krindliszvizd 'Gründelswiese' S, r. 25. n. Strószperich 'Straßenberg' [K9: Alte Weingarten; sző, sz] H, Do, sz, sző, k. 26. n. Pécsváradi ut: n. Pëcsvar Véh 'Pécsvárader Weg' [K12: von Pécsvárad; út] Űt. Pécsvárad felé vezet. 27. Róka-domb: n. Fukszperich 'Fuchsberg' D, 1. 28. n. Kirichóf 'Kirchhof [K9, 12: Temető] Te. 29. n. Tráusz di Ëkëlich 'Eckel' Os, sz, k. Sarkor hely. Az adatközlők nem ismerték: K9: Csepegő. Ez a MoFnT2 szerint Apátvarasdhoz tartozik. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K9 == 1859: BmK 250 — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Becker János 68, Becker Jánosné Czindl Erzsébet 63 é. 119. GORICA Gorica: Gurica, '-n ('-ba), '-ru Ç-bu), '-ra ('-ba), -i: n. Gurica, in, fon, uf Gurica, guricar [SchQl, 2: Goricza SchQ3, 4, 6—9: Goricza alias Kis-Megyefa (= Goricza másként Kis-Megyefa) 1730?: Goricza pr. alias Erdeli vocatum (= Goricza puszta, másként nevezve Erdeli, OL. U. et C. 52.4.) K8, a, K8/b, K9, KIO, K12, P: Goricza Hnt, Bt, MoFnT2: Gorica] — T: 487 ha/856 kh — L: 73. Erdei vagy Erdeiszentmihály [BH. 1973: 98.] középkori magyar falu a török hódoltság alatt pusztává lett. Ismeretlen időben, talán a 17. század második felében e vidéken szlávok telepedtek meg, ezektől származhatik a Gorica név. A 18. században puszta volt. A század végén német kisházasok érkeztek a kis faluba. A múlt század közepétől néhány magyar lakosa is volt. 1930-ban 45 magyar és 131 német anyanyelvű élt itt; 1970-ben 72 magyar és 4 német lakta. — P. sz. „Német ajkú lakosság lakja. Ezen községnek két neve van Goricza és Kis-Megyefa... az első írásban ... a második a nép közt. Szó hagyomány után... miután magaslaton fekszik, Rátz szó Goricza, magaslatot jelent, innét veszi eredetét és értelmét. Átallyán az egész határ hegyes, vőgyes vidék". — Az 1874-es telekkönyvben csak német családnevek olvashatók. — A KIO jelzetű térkép szerint a falu külterülete a maihoz képest kisebb volt. 1857-ben még nem tartozhatott Goricához a Nagy-erdő nevű hatalmas erdőség. A K9 szerint 1855-ben Vf (a mai Malom-árok) volt a nyugati határ. — 1874-ben (a telekkönyv sze rint) a megművelt határrész oly kicsi volt, hogy jóformán 100 holdnyi szántó, kert és szőlő biztosította itt a megélhetést. A kis falu határának nagyobbik része ma is erdő, legelő és rét. Gorica elnéptelenedése az 1970-es években a rossz útviszonyok és szerény életfeltételek miatt felgyorsult. Egykori lakói a szomszédos községekbe költöztek, a legtöbben Bükkösdre. Az élő helynévanyagot Bükkösdön gyűjtöttük, és ott is ellenőriztük. — Feltétlenül további vizsgálódást igényel, hogy a régi Erdő, Erdődi, Erdősszentmihály azonos-e a mai Gorica faluval. Lásd Káldy-Nagy: 41., Erdődi alatt! Gorica [1808: Goricza: Lipszky: Rep. 1:205.] A település elsődlegen neve a m. Erdi [1542: Reuter: BarKözTel. 139.], Erdődy [1554: uo.], 'Ördő' [1565: uo.], Erdő [1582: uo.] volt. Ezt a betelepülő délszlávok Gorica-val (tkp. 'kis erdő, erdőcske') cserélték fel, azaz a magyar nevet szerb-horvátra fordították. (FNESZ. 242.) 1. Kidturház: Könyvtár : Tüzoltószertár : n. Spricaháusz 'Feuerwehr' É. Könyvtárrá átalakított régi szertár. 2. Galamb-högy : Galamb-högyi utca U, Fr. Űj név. Illés Kálmán és Jeckl Ede veit az elnevező. 3. Aszaló, -ba Vö, r, Fr. A kertek végében szokták aszalni régen a gyümölcsöt. 4. Temető: n. Kerihóf 'Kirch-